Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december elején a Parlamentben jelentette be, hogy nemzeti konzultációba kezd a megyei jogú városokban azért, hogy kikérje az ott lakók álláspontját a hajléktalankérdésről. A problémát nemrég a negyedik alkotmánymódosítással rendezték, konzultáció viszont nem történt. A miniszterelnök sajtófőnöke megpróbálta megmagyarázni, hogy:
Ezt így hogy?
Ez a cikk először a Népszabadságban jelent meg
Orbán Viktor kormányfő azután jelentette be a hajléktalan-ügyi konzultációt az Országgyűlésben, hogy az Alkotmánybíróság pár nappal korábban megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a „közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát”. Az AB megállapította, hogy sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető olyan alkotmányos indoknak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását. (Az AB határozatához négy, az Orbán-kormány idején kinevezett alkotmánybíró, Balsai István volt fideszes parlamenti képviselő, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária fűzött különvéleményt.) Orbán Viktor ésszerűtlennek nevezte az AB döntését és kijelentette, hogy nemzeti konzultációt kezdeményez a megyei jogú városokban, amelynek ha az lesz az eredménye, hogy a vélemények többsége eltér az AB állásfoglalásától, úgy a kormányzat olyan indítványokat terjeszt a T. Ház elé, amelyek jogszerűen lehetővé teszik, hogy a többség akarata érvényesüljön ebben az ügyben. Az alkotmányellenesnek kimondott jogszabályt korábban többek között Rogán Antal, Papcsák Ferenc és Németh Szilárd fideszes polgármesterek javaslatára fogadta el az Országgyűlés többsége.
A kérdéshez kapcsolódik még, hogy Szabó Máté ombudsman később egyértelművé tette: a konzultáció nem alkalmas arra, hogy egy ilyen összetett kérdésben komoly jogi következményekkel járó döntéseket megalapozzon. Az országgyűlési biztos ezért a hajléktalansággal kapcsolatos társadalmi konzultáció tervének átgondolását kérte, álláspontja szerint ugyanis nemcsak lehet, hanem kell is a hajléktalanságról szakmai vitát és párbeszédet folytatni, de a kormány által tervezett konzultációt jellegénél fogva erre nem tartja alkalmasnak.
A kérdést végül a kétharmadtól megszokott módon kezelte a kormánytöbbség, a nemzetközi és hazai tiltakozáshullám ellenére nemrég (265 igen, 11 nem és 33 tartózkodás mellett) elfogadták az alaptörvény negyedik módosítását, amellyel az alkotmány részévé tették az AB által korábban megsemmisített rendelkezések nagy részét. A módosítás értelmében ezentúl a közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében megtilthatja jogszabály. Hozzá kell tenni, hogy az alaptörvény ugyanakkor azzal is kiegészült, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy „törekednek” minden hajléktalannak szállást biztosítani.
Megkerestem a miniszterelnököt, hogy megtudjam: a negyedik alaptörvény-módosítás előtt megtörtént-e és ha igen, milyen formában és finanszírozással a korábban beígért nemzeti konzultáció. Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke kérdésünkre azt válaszolta: a hajléktalanokkal kapcsolatos konzultáció „polgármesteri konzultációként” zajlott le, amelyen az álláspontok „teljesen egybevágtak”. - Amint további konkrét ügyeket bevonunk a folyamatosan zajló Nemzeti Konzultációba, tájékoztatni fogjuk az embereket az indokokkal és a részletekkel együtt - közölte Havasi Bertalan.
Megkérdeztem az ügyben Botka Lászlót, a megyei jogú Szeged polgármesterét is, a szocialista politikus viszont azt mondta: sem őt, sem a hivatalát nem keresték a Miniszterelnökségtől, hogy megtudják a véleményét a kérdésben. „A nemzeti konzultáció három éve nem szól másról, minthogy a Fidesz a saját véleményét kéri csak ki a vitás kérdésekben. Így ez értelmetlen” - fogalmazott Botka.
Hát így...
Szalay Tamás Lajos
