Miyazakit Hayao szokták még a japán Walt Disney-nek is emlegetni, bár ő ezt a megnevezést nem kedveli. Az Oscardíjas rendező a napokban jelentette be, hogy visszavonul immár másodjára.
Miyazaki 1941. január 15.-én születet Tokióban egy négy fiú gyerekes családban másodiként. Apja Miyazaki Katsuji a Miyazaki Airplane vezérigazgatója volt, így Hayaot gyerekkorában meg érintette a repülés és a repülőgépek világa nem véletlen, hogy szinte az összes filmjében megjelenik a repülés motívuma. Apja vállalkozása még egy élménnyel gazdagította: pacifista lett. Bár családja a hadiiparnak köszönhetően sokat keresett, de II. Világ Háború vége felé megtapasztalt életkörülmények örökre nyomot hagyott benne.Édesanyja sokat betegeskedett éveken át kórházban volt, életének ezt a szakaszát a Totoroban lehet leginkább megfigyelni. Valamint a család sokat költözött, ami megint csak visszaköszön alkotásaiban, hiszen a főhősnők mindig utaznak.
Az ötvenes években sok hatás érte az ifjú alkotót. Először is megismerkedett a manga istenének nevezett Osamu Tezuka alkotásaival, ekkor döntött úgy, hogy ha olyan jól nem is tud mangat rajzolni, mint Tezuka akkor inkább az animálás felé fog fordulni. A mangaka műveit Miyazaki örökre magába szívta, így mind kettőnél megfigyelhető a természet szeretete, és az elsőre gyenge és törékenynek tűnő hősök alkalmazása.A másik fontos hatás 1958-ban érte, amikor megnézte az első színes anime filmet a Hakujaden-t. A régi kínai történeten alapuló rajzfilmen akkoriban még nagyon erősen érződtek a Walt Disney stílus jegyek, de így is elvarázsolta. A film már csak azért is emlékezetes mert 17 éves Rintaro (aki szintén az egyik legnagyobb anime rendező) ennél a filmnél működött először közre.
Az egyetemista évei alatt közgazdaságtant és politológiát tanult, tanulmányait befejezve a kor legnagyobb stúdiójához a Toei Animationhoz szerződött le. Itt szertett bele későbbi feleségébe is Ota Akemivel, akitől két fia született: Goro 1967-ben és Keisuke 1969-ben. Valamint a Toei-nél ismerkedett meg és kötőt életre szóló barátságot Takahata Isaoval akivel gyakorlatilag közösen hozták létre a Ghibli stúdiót.
1970-ben Miyazaki és családja Tokorozawa-ba költözött ahol mai napig is él (azt már meg sem kell említeni, hogy ebben a városkában épült meg Japán első repülőtere). Egy évvel később Takahatval az A Pro stúdióhoz szerződtek, ahonnan két év múlva szintén tovább mentek a Nippon Animation-höz ahol Magyarországon is ismert World Masterprice Theatre munkálatain dolgozott (kivált kép a Heidi és az Anna című sorozatoknál). Majd 1978-ban megrendezte első sorozatát a Mirai Shounen Konan (Future Boy Conan). Egy évvel később pedig első mozis alkotását is elkövette a hazai Animax által is levetített III. Lupin és Cagliostro kastélya címen, de ezt már a Tokyo Movie Shinshanal követte el.
1984-ben két évi munkálatok után bemutatásra került a WWF díjas Kaze no tami no Nausicaa amely akkor sikert hozott, hogy végre önálló stúdiót alapíthatott Takahataval 1985-ben Ghibli néven. Illetve többé nem kellett sorozatokat készíteni így ki is szállt a királyi tévén vetített Sherlock Holmes a mesterkopó munkálatiból (6 részt így is ő rendezett.)
Ezután egy rendkívüli termékeny időszak következett a rendező életében. 1986-ban bemutatták a Laputat – Az égi palota (Tenkuu no Shiro Laputa), 1988-ban a Totoro - A varázserdő titka (Tonari no Totoro), 1989-ben a Kiki a boszorkányfutár (Majo no Takyuubin). A nagy korszakot 1993-ban zárta le az egyetlen olyan művével, aminek egy férfi volt a főszereplője a Porco Rossoval.
Öt éven át nem jött ki tőle újabb darab, hogy aztán 1997-ben (amikor a Cowboy Bebop és a Trigun is elkészült) újból jelentkezzen az addigi idők legdrágább animés filmjével A vadon hercegnője (Mononoke Hime) címmel. Ezt követően 1998. január 14.-én bejelentette, hogy visszavonul, hogy aztán 1999. január 16.-án bejelentse visszatértét.
2001-ben elkészült az újabb művével a Chihiro szellem országban (Sen ti Chihiro no Kamikakushi) amivel végre elnyerte az Oscar díjat, ami igazából majd mindegyik filmjéért megkaphatott volna.2004-ben A vándorló palotát (Hauru no Ugoku Shiro) rendezte meg amiért szintáén Oscara jelölték.
2008-ban a Gake no ue no Ponyo (Ponyo a sziklán) filmet készítette el. Ahogyan az összes többi filmjét így ezt is bemutatták itthon, igaz csak az Anilouge fesztivál keretein belül. Bár szó volt arról, hogy bemutatják a fesztivált követően a filmet erre végül nem került sor, sőt még az Oscarra sem jelölték.
Legújabb alkotása a Kaze Tachinu mely Jiro Horikoshi tervező életrajza lett és a Második Világháborús Japánban kalauzolja el a nézőt a film. E film lezárása után döntött úgy a 72 éves mester, hogy visszavonul Tokorozawaban található általa tervezett malacházba (a malac a kedvenc állata). Remélhetőleg a mester, ha nem is fog újra visszatérni, de sokáig fog még köztünk maradni.