Szeged 2013. augusztus 13.
Újrahasznosan
Nemrég egy boltban láttam újrahasznosított papírból készített popótörlőt. (Azért nem írtam WC papírt, mert nem akartam kétszer leírni egy mondaton belül a papír szót. Stílus!) Azóta állandóan azon filózok, vajon miféle papírból hasznosították újra? Gyanús, és a gyanúm nem teljesen alaptalan. Miért nem fehér az az újrahasznosított WC papír? Hm?
Hasonló gyanú támad fel bennem az Anna kútnál is mindig, ha ott járok. Csak folyik és folyik az a drága nedű, ha kell, ha nem. Vajon hova? Bele a vakvilágba? Ennyire ostobák lennének az üzemeltetők?
Nem tudok másra gondolni, mint hogy visszavezetik a fürdőbe, a melegvizes medencébe, majd onnan újból ki a kútba, persze előtte mind a mechanikus, mind a biológiai szennyeződésektől megszűrve.
Ha netán így van, akkor sincs számomra semmi meglepő, újdonság ebben. Hiszen ez is, csak úgy, mint a reinkarnáció, a testnek feltámadása, az évszakok ismétlődése, az ordas eszmék újraéledése, az bizonyítja, hogy az anyag nem vész el, csak újrahasznosul.
Méhes János