Két dátumról emlékeztek meg 2013 augusztusában a műszaki történetírás kedvelői: százhúsz éve avatta fel a görög uralkodói pár az Égei-tenger és a Jón-tenger között megépített Korinthoszi csatornát, és kilencven éve halt meg e csatorna építésének egyik irányítója, Gerster Béla (1850-1923).
A Kassán született mérnök iskoláit szülővárosában kezdte, de a műegyetemet már Bécsben végezte. Rövid ideig Bécs városánál volt építőmérnök, majd 1874-től sógora vállalkozásait vezette. 1876-ban a 48-as emigráns Türr István és a francia Ferdinand de Lesseps oldalán részt vett a Panama-csatorna nyomvonalának kitűzésére szervezett nemzetközi expedícióban. Az expedíció tudományos anyagát feldolgozó jelentésében, 1878-ban elsőként tette le voksát a Panama-csatorna megépítése mellett.
Türr István ( http://magyaremlek.nolblog.hu/archives/2009/07/15/Turr_Istvan__Roma_Napoly/ ) zseninek tartotta az ifjú mérnököt, a Panama-csatorna terveinek előkészítéséhez is az akkor 36 éves szakembert kérte fel.
Gerster olyannyira rászolgált a bizalomra, hogy alig hat évvel később ő lett a Korinthoszi-csatorna építésének főmérnöke.
Az Észak- és Dél-Görögországot összekötő, de a vízi közlekedést akadályozó földdarab átvágási munkálatait 1882. május 5-én kezdték meg.
A 80 méterrel a tengerszint fölé emelkedő, kemény kőzetben mély, majdnem függőleges, V alakú bevágást készítettek.
A munkálatok során mintegy 11 millió köbméter földet termeltek ki, 1200 tonna lőport és 450 tonna dinamitot használtak el.
A csatorna fölött vasúti és közúti hidat építettek, bejáratai előtt hullámgáttal ellátott kikötőt létesítettek.
A csatorna partján felállított vörösmárvány emlékmű „csak” két magyar, Türr István és Gerster Béla érdemeit méltatja, görögül, magyarul és angolul. Holott a munka irányításában még négy magyar mérnök – Kauser István, Nyári László, Pulszky Garibaldi és Stéghmüller István – vett részt, a csatornát ők fejezték be, mert a csőd miatt leállt építkezés folytatását Gerster már nem várta meg, hazautazott, hogy vasutat építsen Magyarországon.
____________________________________
“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában.