arab pénzek Orbán basi tarsolyában
Örömünnepre még sajnos, nincs okunk, de sokakban felmerült a kérdés: tessék szíves mondani, honnan kapirgált össze az állam nagy hirtelen 2,8 milliárdot euróban, hogy háromféle valutában kinyögje végre az IMF felé adósságát. Egészen pontosan így fest a kifizetett összeg:1,1 milliárd dollár, 500millo euró, és 260 millió angol font. Horribilis összegek. Még is honnan volt ez az összeg meg, ha közben munkanélküliség tombol, a gazdaság nem éppen jól teljesít, mert napokon belül bezár a Dunaferr és cirka 1500 újabb munkanélkülivel nő a már kitudja mekkorára duzzadt munkanélküliség.
Orbán Gábor (nincs tudomásom róla van e köze a nagyvezír családjához, de nem csodálkoznék ezen sem) a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt nyilatkozta, hogy az IMF-től lehívott összegek fedezték ezt, valamint az eladott államkötvények. Mondjuk rá, hogy az IMF lehívások tényleg valódi adatok. De tessék mondani, kik vásároltak manapság államkötvényt ekkora összegekben? Pláne, ha ezek euró, dollár vagy, font alapúak. Valami nem nagyon stimmel. Mert gondoljunk csak bele: lehívtunk az IMF-től egy baró nagy összeget. Mondván, nem tartunk rá igényt, írják jóvá, sőt a láda fiából nagy hirtelen előkaptunk még annyit, hogy egyenlítsük a számlát. Sőt, már jó előre kifizettünk 300 milliót, ami csak jövőre lett volna esedékes és a maradék 50 millióra is csak 2015-re kellett volna gyűjtögetni.
Voltak rezerva, dugi pénzek? Esetleg a gazdasági számokat mutató számok lettek átírva és évekig meghamisítva? Nem, kezicsókolom. Másról van szó. Az államkötvények egy részét kétes elemek, magyar állampolgárságot kivásárló keleti és kínai maffiózók társasága vette meg. A nagyobbik felét arab sejkek, olajtermelő emirátusok vásárolták meg. Tehát hurrá, szabadok vagyunk? Nem egészen. Az IMF felé per pillanat igen. De ez amolyan csöbörből vederbe való menekülés.
Szomszédunkban, Ausztriában igen jelentős arab tőke halmozódott fel. Olyan milliárdosok pénze feküdt osztrák pénzintézetekben, mint Kadhafi a volt líbiai elnök pénze, és fiáé, akit még Jörg Haider, az azóta jobblétre szenderült osztrák „szabadságpárt” elnöke hívott meg Kärntenbe. A másik „leköszönt” ilyen figura Saddam Hussein és családja milliárdjai. Szintén Kärntenben landoltak Haiderhez közeli bankokban, mint Raiffeisen, Hypo, és Alpen Adria. Miután ezek a pénzek visszavándoroltak oda, ahonnét ellopták a leköszönt diktátorok, hatalmas üres kasszák maradtak utánuk nevezett bankokban. Csőd szélére kerültek és nehéz állami pénzeket kellett beléjük fecskendezni, hogy elkerüljék az összeomlást. Mert ezek a pénzek ki lettek szivattyúzva, sőt azok is, amiket anno itt deponáltak a teljesen megbízhatónak nevezhető osztrák bankokban azok az arab olaj országok, akik kétes bizniszeikhez gyorsan mozgatható tőkét tároltak itten.
Mivel jó néhány ilyen ország embargó alá került, és nem tudnak semmiféle tranzakciót sem lebonyolítani, mert Ausztria kénytelen kelletlen csatlakozott azon országok közé, ahol ellenőrzés alá vonták a nagyobb és kétes pénzmozgásokat. Az arab tőkének új, megbízható helyre volt szüksége a térségben. Magyarország eddig sem volt ismeretlen számukra, de ilyen irányú elképzeléseik csak az utóbbi időben kezdtek valós formát ölteni.
Felmerülhet a kérdés: miért pont ránk esett a választásuk? Hiszen van most más volt Kelet-Közép-Európai ország, ahol nem biztos, nem találnának-e megfelelő helyet. Csehország, Lengyelország már az elején kiesett a számba jöhető országok sorából. Sem a lengyelek, sem a csehek nem túlzottan rajonganak az arab tőkéért. Mondhatni, hogy mind a csehek, mind a lengyelek nyugatbarátok. A csehek az U.S.A. felé nyitottak, míg a lengyelek Észak-Európa és Franciaország felé. Az arabok soha sem voltak szívesen látottak. Éppen ezért esett a választás kis hazánkra.
Nagy kérdés persze, meddig képesek maradni, meddig éri meg nekik? Magyarország hiába EU tagország, nem tartozik az euró övezethez. A bankátutalási rendszer nem macerás, nem esik olyan kritériumok alá, mint Ausztriában. És még valami: a magyar bankélet jelentős részét osztrák bankok fedik le. Ergo: minden biztosított. A probléma akkor lesz majd, ha esetleg a jelenlegi kormánynak le kell köszönnie, és a következő kormányzat már nem lesz ennyire nyitott és rugalmas az arab tőkére. A másik szempont pedig a nyereség. Egy jó darabig hagyják feküdni parlagon a pénzüket, de hosszú távon, ha nem fial, akkor elviszik, és máshol keresnek lehetőséget. Ezáltal a magyar pénzügyi helyzet ismételten válságba kerülhet.
Vagy más esetben, elképzelhető, hogy a most beáramló arab pénzek befolyásolni fogják a közelgő választások eredményét? Ahogy németül a lottó játékokat hirdetik: alles ist möglich. Minden lehetséges.
Avi ben Giora jegyzete
Ez az írás a KMH oldalán is megjelent