Szeged 2013. július 30.
A szegények szaunája
A napfény városában, Szegeden nem ritka a jóval 30 C° fölötti hőmérséklet sem, de ekkor is menni kell, ha szólít a kötelesség. Többnyire szólít. Tehát elindulok hazulról, irány a troli megálló. Mire jön az úti célomnak megfelelő jármű, addigra már a kellő hőmérsékletre hevülök. Akkor aztán, zsupsz be a jó hideg, klimatizált utastérbe!
Hosszabb-rövidebb ideig tartó utazás után kiszállok a tomboló nyárba, de csak egy kis időre, mert az áruház, ahová betérek, úgyszintén kellemesen hűvös. Ott téblábolok egy ideig, majd onnan kijőve ismét várakozom a forró napon a megállóban, de immár jócskán felpakolva. Majd ismét buszra fel, buszról le, és most már csak haza kell battyogni, és valahogy felvonszolni magamat a cuccokkal együtt az ötödikre.
Ha ez is sikerült, lepakolok, irány a fürdőszoba, hideg tusfürdő, és folyadékfelvétel (de nem a kádból!), s egy nagy csata utórezgéseként elterülök a fotelben a tévé előtt. Nos, így szaunázok én, kánikula idején, és még sokan mások.
Méhes János