ma, a magyar parlamentben.
Bocs a túltengésért, de ami sok, az sokk!
Sajnos, csak későn kaptam fel a fejem az aktuális fideszes baromságra - a TV nálam csak háttérzajnak megy - de egyértelmű volt a felvezető szövegből, hogy egy állampárti - bocs, kormánypárti - államtitkárt utasított rendre az éppen akkor elnöklő állampárti - bocs, kormánypárti - levezető elnök.
Az alaphelyzet az volt, hogy az államtitkár a fidesztől már megszokott módszertan szerint az elmúlt nyolc év családpolitikáját ostorozta a népszaporulat csökkenése okán.
Oly annyira, hogy nem átallotta a jövőt illetően is szétveréssel, családpolitikai ármánnyal, egyéb gaz libsibolsi szabotázzsal vádolni az ellenzéket, ilyen kifejezéseket használva, mint : kinyílt a csipájuk...
Mit mondjak, igencsak emelkedett stílus, kulturált 2/3-os magatartás, felettébb demokratikus megítélésmód.
Miután az ellenzék részéről Vadai Ágnes nem tűrte szó nélkül ezt a pimaszságot, az államtitkár felszólította (!) a országgyűlés aktuális elnökét, hogy a teremszolgákkal hozasson be némi nyugtatókat az ellenzék képviselőinek, mert szerinte itt az ideje a leszedálásuknak, az elnök szép szelíden közölte párttársával, hogy ejnye-bejnye, ez nagyon nem szép dolog, tartózkodjon az ilyen megjegyzésektől!
Erre mit mond az államtitkár? Köszönöm szépen! Dehogy kér elnézést, dehogy sajnálja, amit mond, sőt, még vagányan körül is néz: na, milyen voltam?
Megmondom: egy gusztustalan féreg voltál. Fingod sincs a parlamentalizmusról, de népnemzeti mázatlan tejtermék tartó agyagedénynek kétségtelenül jó vagy!