Benyovszky Móric (1741-1786) a Nyitra-megyei Verbón született. A magyarok mellett a szlovákok - sőt a lengyelek - is magukénak tekintik, a budapesti és a pozsonyi televízió évtizedekkel ezelőtt közös filmsorozatot forgatott róla (szerepét szlovák színművész alakította). Apja halálakor örökösödési vitába keveredett, Mária Terézia megfosztotta birtokaitól. Lengyelországban telepedett le, s mint ottani birtokos, hősiesen védte új hazája földjét az oroszokkal vívott háborúban. 1769-ben súlyosan megsebesült, fogságba esett. Kamcsatkára száműzték, ahol műveltségével, emberismeretével a helyi kormányzó bizalmába férkőzött. Közben elkészítette Kamcsatka első földrajzi, néprajzi és állattani leírását. 1771-ben a fegyenctelepre száműzött cári tisztekkel felkelést szervezett és kiáltványt fogalmazott, ami a későbbi orosz forradalmi mozgalmak manifesztumainak mintájául szolgált. Benyovszky később elhagyta Kamcsatkát, eljutott az Aleuti-szigetekre, majd a Kurilli-szigetek érintésével kikötött Formozán (a mai Tajvanon). Az angol James Cookot hét évvel előzte meg észak-csendes-óceáni utazásával. Benyovszky látta, hogy az egymással folyamatosan harcban álló ősnépek szemében tekintélyt, felettük hatalmat lehet szerezni. Francia kikötőből indult el, és a Madagaszkártól keletre levő szigeten kötött ki. 1774-ben a malgasiak szigetén a francia uralkodó tiszteletére megalapította Louisbourg városát.
Ettől kezdve, ha visszatért is Európába, a szigetre vágyott. Elfogadta a törzsfejedelmek ajánlatát, a kormányzóságot, és a madagaszkári népet választva kilépett a francia király szolgálatából. Elképzelése az volt, hogy Madagaszkárból modern államot szervez. Számítva a francia bosszúra hadsereget toborzott a bennszülöttekből, de nem bírtak a francia túlerővel. Benyovszky a malgasiakért halt meg – magyarként.
Erre a ma tizenötmilliós népességű szigetre utazott 2003-ban, a Magyar-Madagaszkári Baráti Társaság első nagy vállalkozásaként elindult expedíciója. Magukkal vitték a budapesti Benyovszky utcai kertben álló szobor másolatát: madagaszkári avatásán a helyiekkel együtt táncoltak és énekeltek. Az írástudó malgasiak füzeteikbe másolták a háromnyelvű emléktábla francia, malgasi és magyar szavait.
Benyovszky Móricról egyébként legalább öt utcát neveztek el a sziget településein. A fővárosban, Antananarivóban ezt az utcát domborműves emléktábla is ékesíti. A kétféle helyesírással rávésett Benyovszky-név a világjáró férfiú lengyel megbecsülésére emlékezteti az arra járókat. Erről a helybéliek nem sokat tudnak, mint ahogy legtöbbjüknek sejtelme sincs, kit tisztelhetnek az emlékmű által megörökített európaiban. Feltételezik, hogy a királlyá választott fehér ember Madagaszkár tucatnyi törzse közül csak néhánnyal ismertette el uralkodói mivoltát, hatalmának kiterjesztését a szigeten a - korábban általa kijátszott - franciák ólomgolyója akadályozta meg…
____________________________________
“Magyar emlékek a világban" címmel itt olvashatjátok 2000-ben a nyomtatott Népszabadságban megjelent sorozatom darabjait a világban szétszórtan fellelhető magyar emlékhelyekről és emlékművekről – persze az időközben felavatott újabb szobrok, táblák sem hiányoznak majd; főleg, ha Ti is segítetek ezeknek a felkutatásában.