Boston az az amerikai város ahol leggyakrabban jártunk. Idősebb fiunk itt járt az MIT-re ahol szerves kémiából szerzett PhD-t (nagy doktorátus?). Öt évig tartott, évente kétszer látogattuk. Már ezelőtt is jártunk itt. Cseperedő fiainkkal nyaralni jöttünk egyszer a közeli népszerű Cape Cod-ba. Ez egy 100 km hosszú félsziget ami az Atlanti Óceánba nyúlik. Mérföldes homokpartok, balatoni atmoszféra. Átmenőben megálltunk Bostont megnézni.
Először is tudnivaló hogy Boston városát a Charles (Károly) folyó választja el Cambridge-től. Az utóbbi magába foglalja Charlestownt. Az utolsó a legrégebbi amerikai települések közé tartozik. Hasonló a helyzet Pest- Budához, de itt a városok hivatalosan nem egyesültek dacára hogy szervesen összetartoznak. Az Atlanti Óceán is itt van, Boston és Charlestown kikötő városok. Szűkebb Boston lakossága kb. 650 ezer, Cambridgé 100 ezer.
A Charles folyó kevésbé széles és lassabb mint a Duna. Minkét partján sétányok, parkok és evezős klubok találhatóak. A nap minden időszakában látod a futókat, árulkodván hogy a távfutás gyakorlása és tisztelete az egy bostoni specialitás. Fiam is rövid idő alatt hosszútáv futó lett. Azóta is jár hétvégi versenyekre főleg 10k-re és évente kb. 3-szor maratonra. Igen komolyan veszi, minden nap gyakorol. A Boston Maratont is futotta, kb. 2 óra 40 perc az ideje. Ezzel az idővel az elit nők között szalad...mondtam is neki választhatna egyet már feleségül.... mert nem nős.
Gyertek velem egy kis bemutató sétára! Fiam mielőtt San Franciscóba költözött volna közel lakott a híres hoki arénához (Boston Gardens) és a Massachusetts General kórházhoz. Innen indul a séta. Hamarosan a hangulatos Charles utcára kerülünk mindkét oldalán régi házak, érdekes boltok, bárok, éttermek. Este a kocsmák egyetemista fiatalokkal, az éttermek jól menő itt élő polgárokkal vannak tele. Ez a Beacon Hill (Irány Domb) negyed, maga a domb balra van. Ez a része Bostonnak kicsit a mi vár negyedünkre emlékeztet. A dombra vezető keskeny meredek utcák macskakövesek. Drága itt lakni, ez a város egyik legjobb része, nagyon romantikus. Az utcák a dombtetőn épült megyei (Massachusetts State House) Parlamentbe torkolnak, arany kupola, stb. No de nemsokára a Charles utca egy szép nagy parkhoz ér amit a Boston Commons-nak hívnak. Mindenki (joggal) nagyon büszke rá. Nagy fák, zöld, virágok, hattyús tó, gazebó a zenekarnak, kutyát sétáltatók, focizó gyerekek, kismamák, párok. Lám oda figyuzz, ott lustálkodnak az árnyékban a bostoni motoros rendőrök is. Tudják mi a jó, Harley-jukon ülvén pletykáznak ahelyett hogy bűnösöket kergetnének. De mi megyünk tovább a Boylston utcára ahol a maraton versenyek végpontja van (Copley tér) és ahol azok az átkozott bombák nemrégen felrobbantak. Ez, és a vele párhuzamos Newbury utca a gócpontja a legjobb boltoknak, hoteleknek. És itt van az árnyas Commonwealth Avenue is a korabeli műemlék sorházaival. Itt érdemes lófrálni, beülni egy sörre talán abba a kocsmába (Cheers, Beacon utca 84) ahol a népszerű Cheers TV sorozatot forgatták. (Nem tudom adtak-e ezt MO-n?).
.jpg)
Vissza fele más milyen módon megyünk mert a Faneuil Hall melletti térre közel a bostoni Városházához akarok kilyukadni. A városháza modern de körülötte régi történelmi épületek, köztük emberek nyüzsögnek. Itt zajlott le Boston Tea Party majdhogy háromszáz évvel ezelőtt és ide nagy tömegek, turisták és iskolások gyülekeznek, mert a honpolgároknak illik mindezt megtekinteni. Karácsonykor is voltunk itt, a város fehér hó-ruhába volt öltözve. A Faneuil Hall (régi vásárcsarnok) előtti hatalmas fenyőfa (Halifax, kanadai testvér város ajándéka) gyönyörűen ki volt világítva.
OK megérkeztünk, üljünk be egyfogadóba én ajánlom a Durgin Park nevűt, ami többszáz éves. Három emeletes régi étkezde. Fapados, de jó helybeli kaja. Kocsma a földszinten, hatalmas bárral. Izmos pincérnők. Tele helybéliekkel és turistákkal. Tolakodj a pulthoz, kérjed a helybeli csapolt sört, Samuel Adams Boston Lagert! Tengeri herkentyűk a specialitás, pl a híres New England tejszínes kagylóleves. Finom. Utána akarsz rántott osztrigákat (a kirántott velőre emlékesztet) vagy gőzölt homárt? Halat rósejbnivel, káposzta salátával?? Avagy a bostoni sült télibabot? Tudom nehéz választani. De ha húsevő vagy, nincs ok aggodalomra, a sült marha szintén a specialitásuk. Az adagok hatalmasak. Karácsonykor pulykát ettünk.
http://www.arkrestaurants.com/durgin_park.html
Na egy paragrafus Boston történelméről: A puritánok itt a közelben érkeztek és Charlestown már 1630- ban létezett. A Boston Massacre, ahol angol királyi katonák a tömegbe lőttek itt történt 1730-ban, ez volt az első intő jel a Függetlenségi Háború későbbi kezdetére. A Boston Tea Party 1773-ban szintén a gyarmatosító Anglia elleni helyi kezdeményezés volt. A polgárok megtagadták az új tea adót amit London be akart gyarmatában vezetni. A teát a tengerbe dobták, nem fizettek, nem engedelmeskedtek Angliának. Innen származik Paul Revere hazafi, ezüstműves, későbbi kapitalista, a Függetlenségi Háború fontos szereplője.
Befejezőül Boston és Cambridge vita nélkül az amerikai felső oktatás bástyája. Majdnem hogy száz felső oktatási intézmény található a környékén. A diákok száma meghaladja a 250 ezeret. Kettő közöttük, Harvard és MIT legendás (az utóbbi a mi Műszaki Egyetemünk megfelelője). De Boston College, Tufts Egyetem, a Boston Egyetem, Northeastern Egyetem, Massachusetts Egyetem, és a lista csak folytatódik, szintén a nehéz súlyú oktatasi intézmények közé tartoznak. Az egyetemekhez tartozó kórházak a világ leghíresebbei.
Tessék ennyire futja nem akarom a leírást túl hosszúra szabni. Meg sem említettem az olasz negyedet a belvárosban amit North End-nek hívnak. Nem sétáltunk Harvard és MIT területén, nem néztük meg a USS Constitution vitorlás csatahajót. Nem említettem Boston híres sport csapatjait (hoki, baseball, kosárlabda). Sem a Boston Symphonyt, a múzeumokat, a földalattit amit T-nek hívnak és a "nagy ásatást” (Big Dig) ami már ugyan befejeződött és ami a fő útvonalakat a föld alá fúrta a belváros területén, egy billió dolláros mega projekt.
Aki továbbiakat akar olvasni és nézni itt van egypár link: