Quantcast
Viewing all 13350 articles
Browse latest View live

Bajnai mondja, ....

.. Azt mondja Bajnai Gordon,

Budapest – Bajnai Gordon volt miniszterelnök szerint nem a jobb- és baloldal küzdelméről szól a jövő tavaszi országgyűlési választás, hanem arról, hogy “a korrupció, a lenyúlás, a maffiaállam bebetonozódik-e, vagy sem”, és ez – szerinte – sorsfordító kérdés.

Az Együtt-PM szövetség vezetője csütörtök este egy óbudai lakossági fórumon úgy vélte, ha 2014-ben a jelenlegi kurzus a helyén marad, akkor a magyar gazdaság leszakad, a társadalom szétszakad, az ország pedig kiszakad Európából.

Mint mondta, nem igaz az a kormányzati propaganda, amely szerint ma Magyarország jobban teljesít, de szerinte az ország jobbat érdemel, és többre is képes. Bajnai Gordon szerint a választás tétje egyebek mellett az, hogy lesz-e gazdasági növekedés, meg tudják-e állítani az elvándorlást, és Magyarország bent tud-e maradni az Európai Unióban. Arról beszélt, programot indítanak azzal az üzenettel: “gyere haza, maradj itthon!”

*

Néhány hónapja a Haza-Haladás címzetű weboldalon olvasgattam a Bajnai által fémjelzett cikkeket és itt-ott hozzászóltam. Aztán elunva az egyoldalú írást, rájőve, hogy bőséges hülyeségek halmazáról van szó, megtűzdelve handabanda szakkifejezésekkel és leöntve a hamis tekintély buggyant szószával, abbahagytam a hozzászólást és az olvasást is.

.. A fenti Bajnai kijelentés nem elsősorban primitívségével, de az orbáni berendezkedés rejtett támogatásával is kitűnt.

Bajnai úr, itt, ha nem vette volna észre, a demagógiával takart, erőszakos vadkapitalizmusról és az emberi értékekről, szociális szolidaritásról van szó.

Meg kell ezt magyaráznom? Látja Bajnai úr, ez a baj.

Ön bizonyára jó gazdasági szakember. Mindamellett bizonyára csapnivaló politikus. Unalmasan beszél, álmosítóan. Én szégyellnék ilyen stílussal beszélni. Istenem, ez olyan adottság, amelynek hiánya ab ovo van. (Mesterházy ennél utcahosszal jobb.) De ez csak egy külső hiányosság.

Mindamellett, Gyurcsány (aki nem kedvencem) magával is padlónagytakarítást végezne.

Tudja, mit mondott Petronius Neronak?

Untatsz császárom, untatasz. Na.

Bizony kedve Bajnai úr, itt a „jobboldalnak nevezett orbanizmus” csap össze a baloldalnak nevezett ébredező tisztességgel.

Nekem ez nem szorul magyarázatra.

Szóval kedves Bajnai úr,ez az az eset, si tacuisses, philosophus mansisses.


Taszi bácsi és a Motalko

Kertész Imrének, szeretettel

.... Ha újrakezdhetné, ezzel foglalkozna. A szeretettel.

Nos, hozzászólás helyett:

Erre mindig van ideje az embernek és soha nem késő.

Támad a fideszes butaság!

csak az a baj, nem nekik fáj!

Az IMF után a sógorok is megkapják a magukét. Zsótinak tényleg elgurult a gyógyszere

A napokban derült fény arra, hogy Nem fogadta el a bécsi Burgtheater a Magyar Nemzeti Színház meghívását. Az okokról megoszlanak a vélemények, annak ellenére, hogy a nyilatkozat igen csak egyértelműen fogalmazott (igaz udvarias formában, lehet ott a gond? ): Balogh és Vidnyászky urak egy egyeztetés után olyan politikai értékelést adtak, mely számukra hangnemében, tartalmában és úgy egyáltalán elfogadhatatlan.

Az 5számú tagkönyv tulajdonosa - ahogy azt tette az IMFel is - most „Premier” című mai Álláspontjában rendesen kiosztja „akik azért nem jönnek – szerinte -, mert hát a magyar kultúrpolitika meg a rémes magyar viszonyok, egyebek.”

Megcsillogtatva legendás bunkóságát – többek között - így ír: „Ugyanis a bécsi nemzeti színház más okból is különösen aljas, képmutató, farizeus és végtelenül pitiáner döntést hozott. […] nevezett színház évtizedek óta az osztrák nagypolitika legsötétebb és legantidemokratikusabb játszmáinak zsákmánya. Annak az osztrák politikának zsákmánya és játékszere, amely osztrák politika évtizedeken keresztül előre leosztott egymás között mindent. Egy utolsó falusi iskola igazgatója is csak az lehetett, akikről a „szocdemek” és a „konzervatívok” jó előre megegyeztek. Ez az az osztrák politika, amely hátsó szobák mélyén döntött iskolaigazgatókról és vécésnénikről, amely politika alkotmányba foglalta a taxistársaságok működését, és amely politika odaböffent évtizedeken át, hogy ki lehet a nemzeti igazgatója. Ez a politika merészeli kioktatni három éve Magyarországot pél­dául alkotmány és demokrácia ügyekben.”

Ezután szükségét érezte megjegyezni – az '56 után a menekültek ezreit pátyolgató sógorokról, hogy „Semmit sem változtak azóta, mióta Kun Béla és a többi féreg menedéket és megértést talált a kebelükön. ”.

Majd

„Ennek az országnak az újságírói a legocsmányabb hazudozók, a leggonoszabb, legaljasabb pribékek”

és

„Nagyon helyes, hogy nem jönnek. Ők is rosszul éreznék magukat, és mi is. Ők azért, mert önnön hazugságaik, aljasságaik és butaságuk foglyai, mi pedig azért, mert kényszeredetten kéne vigyorogni rájuk, és meg kellene ”

(a burgtheater nem nemzeti, hanem kastély, de az ilyen apróságra a nemzet lángeszű tollnoka nem figyel. vagy nem tud németül. esetleg csak idióta, és kezelésre szorul. én az utóbbira szavazok. persze, nálunk az állampárt kormánya nem szabályozza rendeletileg a taxitársaságokat, áh, dehogy, csak jókedvükben festik át a taxisok az autóikat kikericssárgára, a taxaméterről, köbcentiről és évjáratról nem is beszélve. a színházi igazgatók kinevezéséről se a politika dönt, egy fenéket az, az iskolaigazgatók kinevezéséről pláne nem, a MI demokráciánkban az ilyesmi teljesen elképelhetetlen!  igaz, hogy kun béla 1920-ban a szovjetunióba és nem ausztriába emigrált, de ez a végtelenül buta tollnok még azt a fáradságot se veszi magának, hogy beleolvasson a wikipédiába. a szerk. megjegyzése).

Kocsis Máté már a nagyon szőke Gabika szintje alá is ment.

Mottó helyett: Elkeserítő belegondolni, hogy mi várható itt kampány címén!

Már sokszor elgondolkodtam azon, hogy milyen lehet az új állampárt propagandistájának a képe az állampolgárokról, pontosabban az alattvalókról. Mennyire hisznek abban, hogy képtelenek önállóan gondolkodni? S komolyan abban bízhatnak, hogy – amint a klasszikus vicc fogalmaz -: jobban hisznek nekik, mint a saját szemüknek.

Kocsis Máté propaganda-obercuccführer, kommunikációs igazgató a miskolci Mesterházy ígéret-cunamira reagált. Nem élt a hatalmas labdával, s nem csapta le. Pedig egyszerűen csak annyit kellett volna mondania: felelőtlen ígérgetések, ezt a maszlagot be akarjátok venni? Világos, egyértelmű és eredményes húzás lett volna. Helyette zsigerből elképesztő marhaságokkal cizellált agymenést produkált. A teljesség igénye nélkül:

amit a az MSZP és az Együtt-PM megállapodásáról mondott az még belefért az eddigi Gabikás idétlenkedésbe: „a megállapodás a rezsicsökkentés szűkítésével, eltörlésével járhat együtt, továbbá adóemelést hozna, és biztosan szűkülne a családi adókedvezmény is. […]Látszik, hogy ismét a rossz bankárokat és a mohó multikat segítené a magyar emberek helyett […] teljesen mindegy, hogy milyen hatalmi és személyi kérdésekről alkudoznak a bukott baloldalon, mert ugyanazt a politikát képviselik mindannyian, pont ugyanazok az emberek, akik egyszer már együtt tönkretették az országot.”

Azonban az, amit Mesterházy-beszédről mondott, nos, az még tőle is nagyon gyenge. Ahelyett, hogy megelégedett volna azzal, hogy elmondja: „jól látszik, hogy a bukott baloldalon nagy a baj, semmit sem tanultak a múlt hibáiból, Gyurcsány Ferenc egykori beosztottja, Bajnai Gordon mai szövetségese, Mesterházy Attila pedig számtalanszor hazudott, és betarthatatlan ígéretekkel kábította közönségét.”

Elkezdett cselezni, amiből csak irgalmatlan öngóllal tudott kijönni:

„Mesterházy azt hazudta, hogy mindenkinek jobb lesz, majd hosszasan sorolta, hogy mit tennének: szűkítenék a rezsicsökkentésben részt vevők körét, széles körben emelnék az adókat, visszatérnének a 2010 előtti gazdaságpolitikára, amely az összeomlás szélére sodorta Magyarországot ”, majd hozzáfűzte: „volt képe azt mondani, hogy a Fidesz a gazdagokat segíti, vagyis a szocialisták szerint a nyugdíjasok, a gyermeket nevelők, a munkavállalók mind gazdagok, ami arról tesz tanúbizonyságot, hogy az MSZP nem ismeri a magyar valóságot”.

Az igazság az, hogy a foci-drukkerek pár ezres tömegét még csak érteném, de az un. középosztály (bár tudom a zöme s kádári politika terméke), attól azért többet lehetne elvárni!  Vagy nem? =))

(bocsika, de a szenátorinya csak kívül szőke. belül koromsötét! ami pedig a kocsis gyerek intrádáját illeti, kér apró dolog van benne: a rezsi – mind ahogy R.Gy. is definiálta – egy háztartás ÖSSZES kiadásainak összege. ráadásul annak elemeit a csökkentés előtt nem szokták suttyomban 30%-kal megemelni. a másik hibás állítás, hogy a felsoroltakat  - akármennyire is szajkózza ezt a Fidesz propagandaminisztériuma – eddig nem segítette az állampárt. talán ha ez a máté fiú megkérdezne egy érintettet, nem írna ilyen emeletes marhaságokat. a szerk. megjegyzése)

Róna György jegyzete

felkavaró dokumentumok...

meséli a unokabátyám, hogy képzeljem csak el, hogy egyszer meglátta magát, a canadai tévéműsorban, kisfiúként, a Teresin-i náci propagandafilmben... az ott bemutatott gyerekopera nézése közben, premier planban...

- engem nem láttál? (én is abban a táborban voltam, igaz, csak 2 évesen)

- mi volt az opera cime?

-Brundibar

kerestem a youtubon, ilyen film(részlet)eket találtam...

 

nem tudom, én vajon ott vagyok-e a gyerekek közt (nem hiszem() ..de unokabátyám még a körülményekre is emlékezett részletesen, hogy hogy vitték őt oda,,, de mikor rákérdeztem, (beazonositását megkönnyitendő), hogy volt fésülve a haja, arra már nem emlékezett... (most úgy tűnik 0.24-... az 1.(később megtalált -duplán dokumentum filmen)

-kanadai unokanővérem is legutóbbi találkozásunkkor - egy fotóról beszélt, amit a kanadai Wallenberg kiállitáson látott, munkaszolgálatosokról készitett csoportkép, és ahonnan egyszer csak az apukája nézett szembe vele..., le is fényképezte, mutatta is a gépjén - én nem ismertem őt, felismerni se tudtam igy, de eszembe jutott az én szintén munkaszolgálatos és szintén vissza nem tért apám...

s hogy én is - minden elémkerülő, Borban készített fotót - mndig alaposan megszemlélek, hátha felfedezem rajtuk az apámat (eddig még nem sikerült)

Igaz, nincs is nagyon erőm hozzá: itt van előttem a polcon évek óta a "Rézbánya Borban" cimű DVD, megvettem, de még nem volt erőm végig is nézni...

kiskorom óta, lakásokon át, rejtem magam elől a "Te vagy a tanu" c vaskos  könyvet, amiben szörnyű képek vannak a szörnyű valóságról . És egy lista a háború utáni keresett, eltűntekről - akik valószinű "sose tértek vissza" - micsoda eufemizmus ez az elpusztitásukra - még igy, utólag is, a nem elfogadható valóságra,

amikor, amibe születtem...

az én személyes -még és már  otthoni fotóim szinte idilliek...

node mi volt közben egy évig...1944-1945...?! A zlabingsi, theresini lágerban...

most nézem a theresini filmeket... keresem - akkori magam - , az unokabátyámra se tudok ráismerni...egyek voltunk a pusztulásra itélt  tömegből. Csak "véletlenül" megmenekültünk.

Unokanővérem apukája nem jött vissza. Az a kiállitásra valahogy előkerült kép lehetett az utolsó róla...

Apámról  szinte kép se maradt... Egy tábori levelezelőp, lakonikus, szellemes stilusban...nyugtatásunkul(?)...

-----------------------------------------------------

...Mi is az, hogy "holokauszttagadás"?!

és mikor is kezdődött?

 

Az utca embere

Nem pénzt kér, szólított meg a hajléktalannak látszó hajléktalan, amikor odalépett hozzám. Pénzt bárkitől kérhet az ember, mondta, de ha tőlem is kérne, akkor elrontaná azt, amiért most megszólított. Mert akkor én vagy adok neki, vagy nem, de mindenképpen továbbmegyek.

Márpedig ő most ennél többet kér tőlem: azt, hogy hallgassam meg. Nem fog sokáig tartani, megfogalmazta szépen az egészet, készen van a fejében minden. Lesett rám, mondja, már napok óta várta, hogy mikor bukkanok fel az utcán. Tudta, hogy újságíró vagyok, és félt, hogy túl későn jövök.

Image may be NSFW.
Clik here to view.

Mert ő meg fog halni hamarosan. Mondta neki az orvos. Lehetne gyógyítani, de mire sorra kerülne, már késő lenne. Nem is erről akart velem beszélni, hogy ő meg fog halni. A halála az ő magánügye lesz, magával viszi a sírba.

Ezen felnevetett. Kérdeztem, mi ebben a mulatságos. Hogy nincs neki senkije, mondja, és nem lesz senki, aki eltemetné. Szociálisan fogják elkaparni a föld alá. Nem a Nemzet Halottja lesz, hanem nemzeti halott.

De inkább rátérne a lényegre. Arra, hogy ő hívő ember volt. De már nem az, mert látja és hallja azokat, akik hívőnek mondják magukat, és ettől háborog a gyomra. Hogy nem tesznek semmit a szegényekért, a hajléktalanokért. Az Iványi Gábor egyháza kivétel, de neki sincs elég pénze és ereje ahhoz, hogy mindent megoldjon. Ráadásul, tudja ő, szívatják az Iványit is, ahol csak lehet. Keresztbe tesznek neki, mert megorrolt rá a Zsebnapóleon. Pedig, annak idején ő keresztelte meg metodista szertartás szerint a Viktorék két nagyobb gyerekét. Aztán persze elsunnyogtak a keresztlevélért az Anikóval, visszakérték, mert már olyan körökben mozogtak, ahol nem divat metodistának lenni.

Azért akart velem beszélni, mielőtt még meghal, mert én megírhatom, ha akarom. Nem mintha változna ettől valami, tudja ő, hogy nem változik itt semmi, legföljebb egyre rosszabb lesz, de ha megírom, talán mégis többen tudják.

Hogy őt, aki hívő ember lenne, mennyire zavarja, hogy az egyházak nem tesznek semmit a szegényekért. Sem a papok, sem a magukat kereszténynek mondó politikusok. A Tömjén elvtárs, már elnézést, ők az utcán így hívják maguk között a Semjént, ő sem tett még értük soha semmit. Csak ül a parlamentben, néha elmegy vadászni, lelő valami állatot, hizlalja a háját, ennyi.

Pontosabban, valamit azért mégiscsak tettek, igaz, azt sem értük, hanem ellenük. Megszavazták, hogy a hajléktalanok ne lakhassanak az utcán. Mintha ő hobbiból lakna az utcán, erre készült volna világéletében. Ha hozzá vágna a Tömjén elvtárs egy kétszobás lakást, mondja a hajléktalannak látszó hajléktalan, akkor azt mondaná, hogy igaza van. Mondjuk, rajta már az sem segítene, ő meghal hamarosan. De mások talán még élnek egy ideig.

Milyen szépen kitalálta a Tarlós elvtárs, hogy eltüntetik az utcáról a hajléktalanokat. Amit nem látnak ugye, az nincsen. És el is fognak tűnni a hajléktalanok, nem csak ő az egyedüli, aki meghal hamarosan. Többen vannak, ismer néhányat, akiknek már nagyon kevés van hátra.

Na, csak ennyit akart volna mondani. És ne adjak neki pénzt, inkább írjam meg, amit mondott. Persze, csak akkor, ha van még hely, ahová az ilyet meg lehet írni.

koboldok éjjelén

 

Koboldok éjjele

Koboldra mentünk akkor,
három fejvadász,
Maledal gazda, Xander meg én,
három bátor, de víg legény!

A nap lehanyatlott,
ahogy meglátott minket,
sötét lett, hold vigyorgott,
fák között ezer kobold vicsorgott,
de nem ijedtünk meg, nem ám!
Maledar gazda, Xander meg én,
három bátor, de víg legény!

Szemünk éles, íjunk halálos,
kezünkben kard nem remeg,
Nézzétek a három hőst,
csodáljátok jóemberek!
Megittunk akkor minden szederbort,
koboldok sötét éjjelén,
Maledal gazda, Xander meg én,
három bátor, de víg legény!

S jöttek koboldok,
alakváltók,
volt kecske, bokor,
száradni kitett
vizes ruha,
rémísztő harc volt,
hajnalig tartó
kézitusa!
S mi álltunk a vártán,
míg tartott a borból,
bármi is ugrott
ki a bokorból...
Maledal gazda, Xander meg én,
három bátor, de víg legény!

Linkóci

A ROCSILD

.. 1744 február 23

A Frankfurti gettó egy kicsiny házában a szobából kiszűrődő sikoly és az azt követő csend, majd nevetés az idős zsidó ráncos arcán boldog mosollyá szelídült. Mikor a szobába lépett, elcsigázott asszonya kócos haja alatt újra azt a csillogó csillagszemeket látta, melyek az első reggel ragyogtak felé a meleg dunyha ráncaiból és hallotta a sóhajszerű hangot : Fiú ….

.. A hideg szélben csikorgott a vörös fémtábla a kopott ház vaskampóján.

Az idősödő Mózes Amschel Bauer boldogan dörzsölte kezeit, egy könnyű csókot lehelt asszonya homlokára.

A kis Mayer gyermekévei boldogan teltek, az értelmes fiúcska a szülők örömére szépen fejlődött.

Amikor az öreg Mojse a gyermek 12 éves korában megtért Ábrahám kebelére, a kis Mayer már anyja támasza kezdett lenni.

..

 

A kezdet .





A Rothschild-ok története Frankfurt am Mainban kezdődött, ahol a Rothschild dinasztia "ősapjának" Meyer Rothschild-nak elődei generációkon keresztül éltek, a két végén láncokkal elzárt, katonák által őrzött Judengasse - Zsidó utca - egyik házában. A házon vörös cégtábla (Rothschild) lógott, innen a család neve. Az ifjú Meyer tanoncéveit Frankfúrtban töltötte, ahol a hatóságok kevésbé keményen bántak a zsidókkal. Az Oppenheimer bankházban töltött inasévek után 1764.-ben tér vissza Frankfurtba, s amikor először közelítette meg a gettót, minden utcakölyök "zsidó, tedd a kötelességed !" kiáltására - a törvény parancsainak megfelelően - a fal mellé kellett húzódnia, és mélyen meghajolva kellett levennie magas tetejű süvegét.

Inasévei alatt családja elszegényedett, és már nem az utca "jobbik felén" laktak a "vörös cégéres" házban, hanem egy roskadozó, nedves viskóban, amely a kapu fölött himbálózó cégérről a "Serpenyős ház" nevet viselte. Itt kezdett Meyer Rothschild régi pénzekkel kereskedni. Maga írta a katalógusokat, s a pénzekkel rendszeresen végig látogatta a német fejedelemségeket, hercegségeket. A Serpenyős házban afféle pénzváltó helyiséget is berendezett. Ez volt az első "bankháza" 4 négyzetméteren. A pénzváltás nyereségét az érmekereskedelem kiterjesztésébe fektette, megszorult gyűjtők készletét vásárolta fel belőle. Kapcsolatai olyan magas körökig terjedtek ki, hogy 1769.-ben, a Serpenyős ház falára új cégtáblát szögeztek: "Meyer Rothschild, őfelsége Vilmos hanaui herceg ügyintézője".

Ez nem volt semmi, mert a parányi hercegség ura, valójában egyike volt Európa leggazdagabb uralkodóinak, afféle hercegi bankár, és uzsorás volt. Rothschild fokozatosan bekapcsolódott ezekbe az üzletekbe is. A lassan gazdagodó család új házba költözött, amelyen zöld cégtábla lógott, és így a "Grünschild" nevet viselte. Egy ideig töprengtek azon, hogy nem kellene e felvenni az új cégtábla nevét családi névként, de a réginél maradtak.

.............Forrás/ Google Nagy átveréssel született a Rothschild-vagyon - Origo

.. Hát így kezdődött.

 


Sajnálatos ütközés!

2014 nem csupán a holokauszt emlékéve, hanem a rezsiharc éve is lesz.

Erről maga a Legfőbb Hadúr, a Rezsiharc Fénylő Csillaga tájékoztatta boldog népét, mondván: “Fel fognak vonulni velünk szemben a külföldi kézben lévő nagy energiaszolgáltatók és a mögöttük lévő politikai erők is. Nekünk azonban egyszer és mindenkorra le kell zárnunk azt a korszakot, amelyben nyerészkedni tudtak az energiaszolgáltatók az embereken”.

...

... a Legfőbb Hadúr hívei az egyatáborban” és környékénVezénylő Tábornokunk szavait félreértve elmormolnak néhány “mocskos zsidók!”-at.

A rezsiharcot nem mi akartuk, azt idegenek kényszerítik ránk. Mi nem hátrálhatunk meg! A súlyos küzdelemre tekintettel meg kell érteniük a zsidóknak (akiket mi mindig megvédtünk és meg is fogunk védeni) és bérenceiknek, hogy kénytelenek vagyunk olyasmiket mondani, amikkel erősíthetjük katonáink harci szellemét!

>>>

Nem ellenposzt

Hangsúlyozottan ironikus szándékkal a blogetikáról. Egy képzelt felület mindennapjai. Minden szereplő az én agyamban született meg, az esetleges hasonlóságot ismert személyekkel csak a véletlen okozhatta. Vagy a szegényes fantáziám.

A Táplálkozástudomány című lap blogfelületet nyitott a téma iránt érdeklődő laikusoknak és szakembereknek, amelyen a régi tagok visszaemlékezései szerint egykor pezsgő élet zajlott. A régi tagok azonban mostanában kórusban arról tárgyalnak, hogy a felület színvonala vészesen csökkent.

Tudni kell, hogy az országban közben hatalmi pozícióba kerültek az Atkins-diéta mindenek fölöttiségét hirdető, ám azt be nem tartó, másodvonalbeli táplálkozástudósok, akik még csak a tárgyalás látszatát sem akarják fenntartani a más életvezetési elveket vallókkal. A felületen írókat dühödten támadja néhány elvakult vegán is.

A Táplálkozástudomány című lap kiadója már régen az Életmód Társaság, amelyik szeretne a táplálkozási témákon túl testmozgásról, stresszoldásról is beszélni, sőt a szerkesztőség egyes bejegyzések külön felületre való kiemelésével támogatja az olyan szerzőket is, akik külföldi vendéglőkről, étlapokról írnak, de megjelentek azok a bloggerek is, például Buzgó Mócsing, illetve Szende nicknévvel, akik a „Kisült-e már a kalácsom”, vagy éppenséggel az „Éliás, Tóbiás, egy tál dödölle” kezdetű dalokat osztják meg.

1-es számú etikai probléma: Fölébe helyezheti-e egy blogger a saját írásának fontosságát a többiekének?

A régi szerzők egyike alapító tagja volt a Szabad Dietetikai Platformnak. Ő úgy véli, az általuk kínált ételsor tudományosan olyan megalapozott, hogy mindenkinek ezt kellene követnie. Jelenleg azt találja kiemelten fontosnak, hogy minden módon felemelje szavát az Atkins-maffia ellen. Ezért időről-időre azzal a megoldással él, hogy a látható felületről kikerült írását újradátumozza.

2-es számú etikai probléma: A hozzászólások moderálása

A komoly tudással rendelkező Schwarz professzor, aki Iránytű nicken ír, az utóbbi időben kétségtelenül aktív vegánok ténykedését látja mindenben, folyamatosan ez ellen emeli föl a szavát, aki nem ért egyet vele, azt kitiltja bejegyzései hozzászólói közül, az eredeti hozzászólásokat törli, illetve helyükre beírja saját olvasatát a hozzászólás tartalmáról.

Azonban működik a csoportszellem, ha a vegánok belekötnek Iránytű nickbe, akkor a professzorok köre azonnal harcosan védelmére kel, még akkor is, ha egy adott eset árnyaltabb a fekete-fehér megközelítési lehetőségeknél.

3-as számú etikai probléma: A bejegyzések gondozása

Nem ejtettem még szót a felület költőjéről, aki remekbe szabott rímekben énekli meg, hogy: „Bort, búzát, békességet / Együnk finomfőzeléket!” Legutóbb azonban délben posztolta ki a „Répa, retek, mogyoró / Reggelire müzli jó!” dalocskáját. Emiatt az a szerző, akinek „A poliszacharidok lebomlásának hatása a sav/bázis egyensúlyra” című dolgozata kiszorult, reklamált, hogy ennyi figyelmet alapvetően el lehetne várni a szerzőktől, hogy a reggeliről ne délben tegyenek közzé írást.

4-es számú etikai probléma: Mások minősítése

A témára azonnal lecsapott a Skót (hentes)bárd nick is, aki szerint bárki bármit írhat, de ő ugyan nem hiányolná a verseket. A régi gárda tagjai ezt a polémiát kihasználva dehonesztálóan szóltak a szerkesztőkről is, amiért Aranykanálka step-aerobic anyagát is kiemelték. Holott Szende nick véleménye szerint Aranykanálka, túl azon, hogy zseniálisan hozza a „szőke” prototípust, még nagyon okos és jó tollú szerző is egyben.

5-ös számú etikai probléma: Személyes párviadalok mások bejegyzéseinél

A köztudottan egy multinacionális élelmiszeripari cégnél dolgozó, ám írásaiban mindig a kistermelők összefogását sürgető diEKLEKTIka nick előszeretettel ír nagy számban és nagy terjedelemben hozzászólásokat, holott többször kifejtette, hogy a többi szereplő még nem nőtt föl az ő színvonalához. Sajnálatos módon időről-időre partnert is talál az ádáz csatározáshoz.

 

Ez ugyan nem egészen az a dióhéj méret, amiben szerettem volna megszólalni, ám újólag fontosnak tartom hangsúlyozni, meglehet csípős iróniával, de a szórakoztatás és nem a bántás szándéka vezetett.

Ha valakit akaratom kívül mégis megsértettem, attól részint előre bocsánatot kérek, részint kérem, hogy jelezze nekem, hogy szükség esetén eltávolíthassam az írást.

 

 

 



"... na de melyik orvos hinné el az összefüggést ?"

Részletek innen:

http://vilaghelyzete.blogspot.hu/2012/08/hogyan-lehet-vedekezni-haarp-sugarzasa.html

Image may be NSFW.
Clik here to view.

HAARP interferál a gravitációval a Csendes- Óceán felett

"Ha belegondolunk logikus is, hogy a neuronok több milliárd apró kisülésekor keletkező és bennünk is jelen lévő elektromosság igenis befolyásolható elektromágneses sugárzással. Elég ha csak a mobiltelefonok sugárzására vagy a mikrohullámú sütőre gondolunk.... Egyik célkeresztjébe sem szívesen tennénk agyunkat, főleg nem egy sokszorosan felturbózott magas frekvenciás rezgésbe nem.....  Amiről nem tudsz, az ugye nem fáj és nem létezik.... Esetleg betegségek daganatok árulkodnak, na de melyik orvos hinné el az összefüggést?"

"- Hogyan képzeljük el azt a sugárzást, ami ér bennünket, mikor bekapcsolják a HAARP-ot?
- Ezt a sugárzást egy körkörös dózisnak kell elképzelni, ami az emberi szem számára láthatatlan, de egy infra-szemüveggel láthatóvá válik. Körhullám alatt azt értem, hogy a hullámok úgy érik az agyat, mint amikor füstkarikákat fújsz a cigiből... ,biztos láttatok már ilyet, csak ez egy folyamatos hullámsorozat egészen addig, amíg az adott terület besugárzása folyik, ez átlagban nem haladhatja meg a 20-40 percet, ellenkező esetben az agy szerkezeti felépítése károsodhat.

Ilyenkor normál esetben nem okoz túl nagy észrevehető problémát, egyszerűen az ilyen embereken elkezdődnek a zavartság jelei, majd egy enyhébb esetben egyfajta rohamot vált ki, ami hányással jár. Ha a sugárzás túllépi az 1 órát, akár öngyilkosság, vagy halál is lehet az ügy vége."

Na de amiről nem tudunk vagy nem akarunk tudni, az nem fáj ugye...

 

Kicsit demagóg leszek?

Nálam betelt a pohár!

A hétvégén legalább 8-10 órát töltöttem a gép előtt, hogy a heti elmaradásaimat bepótoljam, amit a bevezetett új munkarendben nem volt időm.

Ez csodálatos év lesz...

Mire nem volt időm hétfőtől péntekig napi 8 órában, annak ellenére, hogy 32 órát bent töltök, de csak 24-et tanítok?

- tanmenetet írni: az új igazgató, új ötletek mentén, új tanmeneteket akar. Ő is meg akarja váltani a világot! Természetesen ő is mindent tud, sőt jobban! A kiadók által alkalmazott szakértőknél is jobban!
Mi meg írjuk meg! Köszönjük!
Mikor és hol tanítottak nekem tanmenetírást??? Ja, hogy soha sehol? Nem baj, egy életen át tartó tanulás közben majd éjjelente, meg hétvégén ebbe is beletanulok...
Belefér a szabadon kitölthető heti 8 órámba!!!

- munkatervet összeállítani: persze, hogy a munkaközösség-vezetőnek ez kötelessége, meg is fizetik! Kapok majd érte kb. havi 8ezret, órakedvezmény nélkül.

Cserébe majd havonta (mert nálunk havi tanmenetírás van) mind a 12 kolléga, fejenként min. 5 tanmenetét átnézem, átolvasom...
Alig lesz pár perc havonta....

Hogy még miket csinálok majd ezért a havi 8ezerért?
- programokat szervezek szülőknek, ovisoknak, kollégáknak, felméréseket állítok. állíttatok össze, és persze ellenőrzök, a felmérések eredményeit összesítem, nyilvántartom, következtetéseket vonok le belőle, stb. a befutó versenyfelhívásokról tájékoztatom a kollégákat, figyelem a határidőket, szórólapokat gyártok, kihordom az óvodákba, ápolom a kapcsolatot az óvónőkkel, újságcikkeket írok az eredményekről, nem is folytatom....

- szerencsére az elektronikus naplónk még nem működik, de örömteli lesz mikor utólag írunk majd be 60-80 órát, hiányzást, mikor naponta változik az órarend...

- a tanmenet mellett egy új dologgal is ismerkedem, az ún. szaktárgyi foglalkozásokkal (nem napközi!), persze ehhez is írom a - nem is tudom mit - tanmenetet?, valami tervezetet, hogy mit fogok csinálni délutánonként.

A további bosszúságaimat már nem fogom tudni kulturáltan leírni, inkább ezt a részét abbahagyom.

 

Más.

A megmaradt 8 órámban, amit otthon is dolgozhatom,a munkaeszközöket ki is biztosítja?

Én!

Én veszem meg a számítógépet, fizetem a rezsit, az internet előfizetést, a nyomtatást, a telefonálást, stb, stb,

Miért nem az iskolában teszem mindezt?

Mert a tanári arra is alkalmatlan, hogy egy felmérést kijavítsak.
Nem is beszélve arról, hogy a számítógépek mennyisége a testület tizedének elég.
Különben mindent elektronikusan kérnek tőlünk.

Nem baj keresünk annyit, hogy a fizetésünk jelentős részét még az iskolára költsük, vagy pontosabb úgy, hogy az iskola helyett mi fizetünk.

Munkaeszköznek kapunk tanév elején egy naptárat és 1 db kék tollat.

Hol van olyan munkahely, ahol a munkaeszközöket a munkavállaló vásárolja meg magának a fizetéséből, és még az adójából se írhatja le???

Költői a kérdés...

A hétvégén betelt a pohár!

Mi IS a feladat...?

A jelen helyzet Magyarország egzisztenciális - mind a belső politikai-gazdasági egyensúly, mind az Európához való viszony vonatkozásában - megítélése annyira kedvezőtlen, hogy a minimális ( mert lehetőségeink csak igen szűkkörűek mind belső, mind külső tekintetben ) fordulat sem nagyon biztató. Ezért a jelenlegi vezetés leváltása elengedhetetlen.

Többen kifejteik - mind szakemberek, mind az egyszerű érintettek részéről -, hogy ezt megnehezíti a láthatóan nem egészen kirajzolódó markáns másik megoldás világos ismerete. Mégpedig egy kishitűségből kiindulva, miszerint a váltást csak a biztosan jobb helyzet előre való láttatásával lehetne elérnie valamely, az európai vonulatnak megfelelő demokratikus erőnek.
Ez azonban nem egészen reális elvárás, mert amennyiben a most kisemmizettek személyében olyan hathatós ígéreteket vonultatna fel egy hatalomra törő csoport - mely az elvárások sokszínűségét IS ismerve kedvező fogadtatású lenne - mindjárt (figyelemmel igen alacsony teljesítőképességét országunknak, és az IS erősen a külföldi tőke vonzatában kosperáll ) a megvalósítás reális lehetőségének kétsége merülne fel.
Amennyiben ettől ódzkodik egy hatalmat váltó csoport, akkor a váltás mikéntje válik kétessé, mert támogatókra így nem nagyon számíthat.

Ezek a dilemmák, melyek a hatalmi váltás vezetőinek, csoportjainak igazán feladják a leckét, és láthatóan nehezen IS birkóznak a megfelelő stratégia mentén való kivitelezésének kidolgozásával. Sajnos ezeket a nehézségeket még súlyos személyi - főleg a jelenlegi regnálók tevékenységéből fakadóan - problémák IS árnyalják.

Mindezen problémakör azonban -szerintem - kimagaslóan egyetlen feladat köré sorakozik, mégpedig a további mindennemű előrehaladás gátjaként szereplő jelen regnáló bázis további ténykedésének tarthatatlansága.
Ezért mindennemű egyéb akadály leküzdése ennek a legfontosabb elvárásnak - a hatalom erőteljes váltása - bekövetkezése után merülhet egyáltalán fel. Bármilyen túlzóan előremutató, pontos meghatározása a későbbi politikai-, gazdasági körülménynek - szerintem - értelmetlen, mert annak meghatározására csak a tényleges szavazatokon kialakult erőviszonyok mentén van létjogosultsága, megvalósításának lehetősége.

Ezt be kell látnia minden egyes, szavazati joggal rendelkező állampolgárnak, és a váltásra való szavazatával egy élhetőbb közélet kialakítását mégpedig a demokratikus ellenzék iránymutatása szerint minden szavazó körzetben !

Mentsétek meg a lelkeinket!

Szeged 2013. szeptember 16.

 

Mentsétek meg a lelkeinket!

 

A kilencvenes évek elején egy felhívás jelent meg a “Délmagyarban”, hogy az S.O.S. lelkisegély-szolgálat felvételt hirdetett a tagjai közé. Akkoriban még sokkal vállalkozóbb szellemű voltam, mint ma és jelentkeztem izibe.

Életem legörömtelibb pillanatai közé sorolom, amikor levélben értesítettek, hogy felvételt nyertem egy felkészítő tanfolyamra, mert az előzetes felmérésen, válogatáson megfeleltem.

Sajnos a következő szűrőn már fennakadtam, de így utólag, talán jobb is. Ahogy haladtunk előre a foglalkozásokon, egyre inkább éreztem magam is, hogy ez úgymond nem az én világom. Csak egy jellemző esetet szeretnék elmesélni, ami jól példázza a tanácsadói munkakörre való alkalmatlanságomat.

Az volt a feladat, hogy a tanfolyamvezető pszichológus által előadott szituációról mindenkinek el kellett mondania a gondolatait, véleményét. A szitu a következő volt:

Két fiatal, egy fiú és egy lány (csak a félreértések elkerülése végett), az egyetemen összeismerkedtek, egymásba szerettek. Oly nagy volt a szerelem, hogy összeházasodtak.

A lány, immár asszony abbahagyta tanulmányait, hogy a szeretett férj karrierét támogassa. A férjnek, a természet szerelmesének teljesült szíve vágya, erdész lett. Éltek boldogan a kis erdész-lakban, mint a mesében. Születtek sorban a szerelem gyümölcsei, peregtek az évek.

Ám egyszer a férfi váratlanul bejelentette, hogy válni akar, mert szerelmes lett valakibe és azzal akar élni. Nem akarom túlragozni, ott maradt az asszony harmincegynéhány évesen, két-három gyerekkel, félbehagyott tanulmányaival, összetört szívével.

Mi ebből a tanulság, hogyan lehet elkerülni egy ilyen szituációt? Erről kellet nyilatkozni.

Szép sorjában elmondta mindenki a véleményét, és mire rám került a sor, minden okos, jó gondolatot elmondtak az előttem szólók, ezért azt gondoltam, hogy valami meghökkentő, szokatlan választ adok a feltett kérdésre.

Azt hittem, szellemes lesz és jó poén, ezért azt mondtam, hogy nekem erről a szomorú történetről egy kis dalocska jutott az eszembe tanúságként, mégpedig az, hogy erdő mellett nem jó lakni… “A többi néma csend.”

 

Méhes János

Hajléktalanság, 2/3 módra

....

Eleddig az alább taglalt témában csak a főváros fura ura, Tarlós – dakota nevén Tahó – Pista végtelen szociális érzékenységéről bizonyosodhattunk meg, amikor is büntetni rendelte a hajléktalanságot. Később ehhez csatlakozott Hoppál Péter fideszes hoppmester, aki – tanúbizonyságot téve pártja mély humánumáról – a hajléktalanokat egyenesen zavaró környezeti tényezőnek és esztétikailag sértő látványnak nevezte, mondván, a polgári többség (?!) a környezetükben való létüket zavaró és nyugtalanító dologként éli meg, ergo, tenni kell róla, hogy ez megszűnjön. No, nem az okra gondolt nagy tudású szájjártatójuk, hanem tüneti kezelésre, bármi is legyen az.

Most a nem létező KDNP dicséretesen nagy tudású képviselője, az emberjogi bizottság elnöke, Lukács Tamás nyilvánult meg a hajléktalanok ügyében, mi szerint ugyan alapvető szabadságjog, hogy mindenki a maga kedve, igénye, lehetőségei és módja szerint élje életét, node, az ő véleménye szerint ez első sorban emberjogi kérdés, és szerinte NINCS JOGA a hajléktalanságra! Azt, persze, lazán elfelejtette, hogy az alkotmány ezt úgy fogalmazza meg: mindenkinek joga van a lakhatáshoz, de hát, az ő fajtájának az alkotmány nem igazán mérvadó. Mi több, ő maga akár erőszak alkalmazását is javasolná a hajléktalanság megszüntetésére! Ugyan nem fejtette ki, hogy ez az erőszakos eltávolításukat, begyűjtésüket és tárolásukat (szándékosan használom ezt a kifejezést, mivel Lukács - ahogy szavaiból kivenni - nem tekinti embernek a hajléktalanokat) jelenti-e, de majdcsak kidolgozzák, mivel ilyen kérdésekben fölöttébb konstruktívak.

Ez a nagyon szociálisan érzékeny bizottsági elnök azt is kijelentette, hogy a hajléktalanság okozója a nő. Mindezt a parlamentben volt képes felöklendezni magából. Amúgy dehogy nőgyűlölő ő, kérdezzék meg a feleségét, minden szombaton vesz neki virágot! Igaz, izibe letagadta, hogy ő ilyet mondott volna, mi több, olvasta a jegyzőkönyvet - ami, mint tudjuk, a parlamenti ülésekről nem készül - és abban se találta. Azonban annyira buta a szerencsétlenje, hogy a riporter által visszaidézett mondatát, mi szerint minden 10 hajléktalan azzá válását 9 esetben a nő - konkrétan a válás - okozza, azonnal kijavította: nem 9, hanem 8 esetben. Mert hát, ő ilyet nem mondott.

Kérdés, hol lesz ennek a 2/3-os lejtőnek a vége, meddig süllyedhetnek még törvényalkotóink?

Attól tartok, a mocsaruknak még korántsem értek az aljára...

Ez az írás a KMH oldalán jelent meg.


Follett Ken

 

Ken Follett - Titkok

Image may be NSFW.
Clik here to view.

Műfaja: krimi

Egy tömör mondat: (talán nem is érdemel többet) Ez a regény gagyi.
De ha már végigolvastam, még néhány mondat: Az író és a főszereplő elégedetten összekacsintanak. Ők vérprofik, mindent tudnak. Az olvasó meg csak zavartan néz. Ő sajna nem olyan vérprofi a bűn világában, ezért aztán semmit se ért. A sexjelenetek lankasztóak, a hosszú autós üldözések unalmasak. A lány, aki miatt a főhős bosszút esküszik, szinte nem is szerepel a regényben, mint ahogy a főgonosszal se nagyon találkozunk. Végigolvasásra szerintem csak az olyan makacs olvasó képes, mint amilyen én is vagyok.

Értékelés: *

A blogvilág vége

 

Nem kizárt, hogy általános érvényű moderálás lépett életbe a NolBlogon – ismét valamilyen apró technikai probléma formájában.

Ezzel mintegy választ is kaptunk a kommentháború című blogbejegyzés vitájában feszegetett kérdéseinkre. Persze tévedhetek is... Kívánom, hogy ne legyen igazam!

Tájékoztatás persze szokás szerint nincs.

 

 

Komment

Kedves bloggerek!

Mint azt többen már észleltétek, jelenleg nem lehet kommentelni a blogoknál. Nem "általános érvényű moderálásról" van szó, hanem technikai problémáról.

Reméljük mihamarabb kiderítjük, mi romlott el, de a hiba kijavításáig türelmet kérünk.

Megértjük, hogy a mostanában fennálló technikai problémák sok bosszúságot okoznak, de igyekszünk minél előbb megoldást találni a helyzetre.

Vélemény - updated

 

 

A blogvilág vége


Nos megkaptuk a választ, hogy nem általános érvényű moderálás lépett életbe a NolBlogon – ismét valamilyen apró technikai problémáról van csak szó, melynek elhárítása természetesen folyamatban van.

Sajnos még az előző apró technikai probléma - a "robots.txt-ügy" - elhárítása is "csak folyamatban van", mert az írásaimra hiába próbálok rákeresni a Google-keresőben. Korrekt tájékoztatást ezidáig arról sem kaptunk, így akár még azt sem lehet kizárni, hogy a kétdolog egymással összefüggésben áll.

Ezen okból a véleményemet kissé módosított formában, de fenntartom. A blogvilág a NolBlogon lassacskán a végéhez közeledik.

Ezen nincs mit titkolni. Lassacskán jobb, ha más önkifejezési formát keresünk.

 

 

Megértem, hogy a posztom nem egész fél óra alatt eltűnt a frissülőből! Úgy látszik mégiscsak van a szerkiknek energiájuk a "moderálásra". Az írás persze megvan, csak elrejtve a figyelem elől. S mivel időközben "tájékoztatást" kaptunk, a véleményemet a jelen módosítással tartom indokoltnak közzétenni.

 

 

 

Szívatunk, szívatunk...

Jó hely ez a Nolblog, de tényleg. Hát még ha működne is. Mondjuk a számláló. Vagy ne járna az ember rendszeresen úgy, hogy a kattintáskor szintén egy hibaszöveg jelentkezik (nincs meg, a fájl elveszett...stb).

Ha az ember mentené a postját, kiírja, hogy nem jó, nincs elmentve, tedd ki az ablakba száradni - pedig mégis jó, mert megjelenik: cseles huncutság, van aki elhiszi és 22-szer megjeleníti a frissülőben...

Most kommentelni nem lehet, az oka ismeretlen még a gazda előtt is  - amúgy rendben minden,  nem kell izgulni, az illetékesek már felszerelték a téli gumit - Karácsonykor már lehet használni a felületet.

Addig tessék mást olvasni, végtelen a világháló, igaz, szerkikék?

Arról nem is beszélve, hogy ha senki se ír a felületre, abból nem lehet baj...a következő tulaj se szólhat egy szót se.

Tehát akkor ne az legyen a szlogen, hogy "húzzunk bele!", hanem az, hogy "húzzatok el!"

Barátilag...V.

ui: aLExhez, mert máshogy nem lehet, ez még nem a blogvilág vége, csak a nolblog világé. Ja és nem a világvége...:-)

Ezt tavaly ilyenkor írtam . nincs új a nap alatt:

"Amúgy meg, csak szóltam. Nem vagyok nyeretlen kétéves, se kiscserkész - tudom, hogy rá se bagóztok - csak legyen itt meg, mint mementó, mint a drezdai romok: így csináltunk mi itt blogoldalt 2012-ben.

Ezt fogják a NET kőkorszakának nevezni."

Viewing all 13350 articles
Browse latest View live