még a sz@r esetében is.
A köz-kakaskodás is nézőpont kérdése. A békási affér egy szemtanú elmesélésében.
A reggeli napfényes sétám során egy – számomra több ismerőst is tartalmazó – beszélgető társaságba botlottam. A békásmegyeri „támadás ért egy fideszes aktivistát, aki a párt aláírásgyűjtő akciójában vett részt” történet volt a beszélgetésük témája.
Az egyik – általam csak látásból ismert – férfi szemtanúként mesélte el, hogy szerinte mi és hogyan történt.
Ő a Szolidaritás nevében segített az osztásban. Minden probléma nélkül folyt a két akció egymástól pár méterre: ők osztották a cuccokat (néhányan hoztak is, de sajnos azok voltak kevesebben), amazok meg gyűjtötték az aláírásokat. Közös ügyfélről nem szól a fáma, de állítólag ők ezzel nem is foglalkoztak. Egyszer csak arra lettek figyelmesek, hogy a sorban zúgolódás támadt. Kiderült, hogy a segítségre várakozók nehezményezték, hogy egy férfi őket filmezi. Különösen akkor lett nagy a felzúdulás, mikor az egyik idősebb nő elregélte, hogy a tanácsnál (így mondta) a múltkor mikor segélyért folyamodott azt mondták neki, hogy kérjen az elvtársaitól, mert látták őt a komcsikkal. Egy a DK-sok nevében tüsténkedő erre odaszólt a filmezőnek, hogy legyen szíves ezt abbahagyni, mert nem kapott erre engedélyt. Az nagy hangon visszaszólt, hogy törődjön a saját dolgával. Közben folyamatosan működött a kamera, sőt egymáshoz közeledve a DK-s képébe nyomta, aki azt félretolta. Erre a filmező elkezdett rikácsolni, hogy ne lökdösse, mert nagyon megbánja.
Erre az egyik fideszes aktivista rendőrt hívott. Ennyi.
Az külön érdekesség, hogy a kiérkező rendőr tanúként nem volt hajlandó senkivel szóba állni az ő oldalukról, pedig többen jelentkeztek. Sőt arra a felhívásra sem reagált, hogy kérje el a felvételt, mert közben működött a kamera, és az sem érdekelte, hogy felhívták a figyelmét arra, hogy pár méterre ott a bank utcai kamerája!
(a kamerai felvételeket - bármelyik üzemeltetőhöz tartozik is - a mezei gyalogrendőr nem kérheti ki, azt ugyanis - a személyiségi jogok túltengő érzékenysége okán csak ügyészi, bírósági, rendőrségi bizonyítási eljárás során lehet kikérni. a szerk. megjegyzése)
Éles teszt. A kormánypropaganda kísérletezik, meddig mehet el a néphülyítésben.
„Ismét támadás ért egy fideszes aktivistát, aki a párt aláírásgyűjtő akciójában vett részt. Az atrocitás Békásmegyeren történt. A Demokratikus Koalíció hazugsággal vádolja a Fideszt.” –harsogja az MTI közlemény és nyomában a derék média.
A dolog „érdekessége”, hogy beszámolnak az eseményről.
Közlik a kormánypárt közleményét: a Fidesz önkéntese az aláírásgyűjtésükről készített videofelvételt, amikor odalépett hozzá egy férfi, aki a Demokratikus Koalíció (DK) kitűzőjét viselte, erősen lökdösni kezdte a fiatalembert, és kiütötte a kezéből a kamerát.
Majd a Demokratikus Koalícióét is: „a békásmegyeri térre kiérkezett fideszes aláírásgyűjtő arról akart felvételt készíteni, hogy a túloldalon a DK, az MSZP és a Szolidaritás tagjai ruhákat és élelmiszert gyűjtenek és osztanak a rászorulóknak, és az egyik dolgozó, aki a pártjuk szimpatizánsa, figyelmeztette a Fidesz-aktivistát, ne vegye őt a kamerával, mert ehhez nem járul hozzá. Az aláírásgyűjtésben tevékenykedő kormánypárti szimpatizáns a figyelmeztetés ellenére tovább folytatta a felvételt, ekkor a DK kitűzőjét viselő férfi odasétált, és megpróbálta letakarni kezével a kamera lencséjét.”
S, most figyelj, wazze: azt is leírják, hogy mindezt az MSZP és a Szolidaritás jelen levő tagjai és támogatói egybehangzóan tanúsították. Erre mondhatnák persze Puskás segéd-Rogán stílusában, hogy rohadt hazug komcsik (mint a kerületi idős hölgyek). DE az is tény – és ezt is megírták – mindez igen csak jól látható a közelben levő bank térfigyelő kamerája felvételein.
Tévedés ne essék senki sem – én végképp nem - akar két politikától felhevült ember nem éppen kulturált vitájába (sőt pártjaik acsarkodásába sem) beleavatkozni, de azt rögzíteni kell, hogy az egyértelmű, hogy a fideszes aktivista vonatkozásában az, hogy ő részt vett (ha egyáltalán ez igaz) az aláírásgyűjtő akcióban teljes mértékben indifferens kérdés!
Róna György jegyzete