Az 1929-ben kezdődő világválság általános túltermelési válsággá fejlődött, melyet hitelválság, és a pénzvilág összeomlása is követett. Magyarországon ez az agrárolló kinyílásával, a parasztok földvesztésével, a napszámos munka csökkenésével járt. Az ipar visszaesett, melyet vállalkozások összevonása (értsd: kis üzemek tönkremenése), bércsökkenés, tartós „szabadságolások”, drasztikus munkanélküliség jellemzett. A diplomásoknál is megjelent a munkanélküliség.
A válság komoly hatással volt a politikai életre. Lemondott a miniszterelnök, a kisgazda miniszter, a Biatorbágyi merénylet után bevezették a statáriumot, szélsőséges pártok is alakultak. Lusanban viszont könnyítettek a magyar kormány helyzetén, mert eltörölték a jóvátételi kötelezettségét.
Gömbös miniszterelnök a gazdaságot korporatív rendszerbe kívánta kényszeríteni, a mérsékeltebb politikai erőket pedig igyekezett kiszorítani az országgyűlésből. 1935- ben elérte, hogy a Kormányzó feloszlassa az országgyűlést, és új választásokat írjon ki, melyben csalásokkal, csendőrsortűzzel elérte, hogy pártja a kétharmadnál is több, 70 százalékos mandátum többséget szerezzen a parlamentben.
E „választási küzdelem” során 1935. március 20.-án került sor az Endrődi sortűzre is.
Az esemény lényege: Endrőd (1981. - től Gyomaendrőd) és környéke kis-, és szegényparasztjai kisgazda párti gyűlésre jöttek össze, hogy meghallgassák Andaházi Kasnya Béla országgyűlési képviselő jelöltet. Az előadó – bizonyos okok miatt – késett, a tömeg egyre hangosabban követelt „Munkát!”, „Kenyeret!”, mire a jelen lévő kormánypárti főszolgabíró Pálka Pál felszólította a rend fenntartására kirendelt csendőr osztagot, oszlassa fel a tömeget. A tömeg nem engedelmeskedett a felszólításnak, hiszen meg akarta hallgatni a körükben népszerű képviselő jelöltet. A csendőrök és a tömeg között dulakodás kezdődött, majd a csendőrség a tömegbe lőtt. Hat fő a helyszínen-, kettő a korházban belehalt sérüléseibe. A tüntetés halottai: Gyurics Béláné földműves, Tímár Miklósné, egy kőműves felesége, Polányi Józsefné, egy fuvaros felesége, Timár Vince földműves, Kovács Lajos béres, Prinóczki István kertész, Farkasinszky János kosárfonó, Gellai István cipész.
Mivel a sortűz híre nagy felháborodást keltett az országban – még arató sztrájkok is voltak – a kormány komoly felderítő munkát fejtett ki a felelősök felkutatására. A Horthy féle igazságszolgáltatásra jellemzően, egyetlen kormánypárti személyt nem tartottak bűnösnek, viszont Andaházy Kasnya Bélát 500 pengő pénzbüntetésre ítélték. (Ha jól tudom, egy napszám bére egy pengő volt, a későbbi sláger szerint viszont „Havi kétszáz pengő fixszel, az ember könnyen viccel…”)
Az Endrődi sortűz megerősítette a Viharsarok parasztságának, szegényeinek ellenállását, és az 1935. évi parlamenti választásokon, Endrődön az ellenzéki Kisgazdapárt győzött.
- http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyomaendr%C5%91d
- http://hu.wikipedia.org/wiki/Endr%C5%91di_sortC5B1z
- http://hu.wikipedia.org/wiki/Horthy_Mikl%C3%B3s
- Hegedűs Sándor írása