Ma, 94 éve tört ki a magyar forradalom, 94 éve kiáltották ki a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Az ezeréves elnyomás után, a kizsákmányolt magyar munkás, a földönfutó magyar paraszt és a haladó forradalmi értelmiségi először vette kezébe az ország irányítását. A magyarság legjobbjainak, Vattának, Budai Nagynak, Dózsának, Petőfinek, Táncsicsnak megvalósult az álma!
Minden megváltozott egy szempillantásra. Kun Béla elvtárs vezetésével a haladó magyarság megsemmisítette a burzsoá magyar államot, helyére munkásállamot létrehozva. Az elnyomó feudál-kapitalista állam eltörlését gyakorlati intézkedések követték: a nép átvette a kizsákmányoló gyárak és üzemek feletti irányítást, a kizsákmányolókat pedig megfosztották bűnben fogant tulajdonuktól. Az ellenkezni próbáló kizsákmányolókra pedig kegyetlen lesújt a munkáshatalom. Először a magyar történelemben a karhatalom nem az egyszerű nép fia ellen, hanem a gaz kizsákmányolók ellen fordítja fegyverét, jogos bosszút véve az elmúlt ezeréves megalázásért!
Csak az ehet, aki dolgozik is. De mindenki dolgozhat, a volt kizsákmányolók is. Az elpuhult szivarozó tőkés kezébe csákányt ad a proletárállam! S a munkásállam mindenkinek munkát is ad, nem csak a jogot teremti meg, Az új törvény: nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás!
A népé a gyár, az üzem, a kultúra, az oktatás, a rendőrség, a hadsereg, a kormány, a törvényhozás. A hatalom burzsoá álmegosztása helyett minden egyetlen kézben, a nép kezében összpontosul.
De a munkáshatalom nemzeti érdekeinket sem hanyagolta le. A nemzetközi imperializmus láncos kutyái, a csehszlovák burzsoá haderő és a román monarcho-kapitalista haderő a fiatal magyar munkásköztársaságra támadt. A Magyar Vörös Hadsereg azonban sikeresen visszaszerez több színmagyar területet a burzsoá-imperialista osztályellenségtől, sőt a szlovák munkásosztálynak testvéri segítséget nyújt saját munkásállama felállítására.
A Tanácsköztársaság a magyar kommunisták első nemzedékének érdeme. Kun Béla, Szamuely Tibor, Korvin Ottó, Rákosi Mátyás, Lukács György nevét sose felejtsük el! Bár páran közülük később hűtlenek lettek Marx és Lenin ügyéhez, 1919-ben még mindegyikük lángoló lélekkel követte Marx és Lenin szavát a magyar nép érdekében.
A dicsőséges 133 nap a magyar történelem leghősiesebb időszaka.
Sajnos a 134. napon a nemzetközi imperalizmus hatalmas túlereje legyőzi a magyar munkásköztársaságot, s fasiszta monarchiát vezet be az országban. Mindehhez felhasználja a Tanácsköztársaságot kezdetben látszólag támogató szociáldemokrata és polgári-liberális állami tisztviselőket, akik megrettenve a munkáshatalomtól, osztályérdekeik védelmében gyorsan átállnak a fasiszták oldalára, majd elárulják a magyar munkásállamot a burzsoá francia, román és csehszlovák agresszoroknak. Cserébe a Horthy-fasizmus kesztyűs kézzel bánik velük: minden tulajdonukat visszaadja, majd engedélyezi számukra, hogy mint a "Őfelsége ellenzéke" működjenek. Ezzel szemben az igazi kommunistákra halál, üldözés, példátlan fehéterror vár!
Éljen Marx! Éljen Lenin! Éljen Kun Béla! Éljen Rákosi! Éljen a nép! Éljen a szocialista demokrácia!