Régen röhögtünk ezeken a dolgokon. Emlékszem rendszerváltás előtti gyerekkoromból, késő kádár- kor, amikor már senki sem vette komolyan az ideológiát. Tudtuk, látszatvilág, patyomkin falu, bár, eléggé rendíthetetlennek tűnt a rendszer, de éreztük, két világban élünk. A hivatalos szólamokat vállrándítással elintézte mindenki. Rengeteg politikai vicc volt, némelyik elég durva. A május elseje a sörről és a lufikról szólt, november hetedikén pedig a város kiürült, akkor szedték össze a telektulajdonosok a faleveleket. Semmi sem volt komoly, senki sem várta el, hogy komolyan vegyük. Persze, volt némi nyomás rajtunk a suliban, száz százalékos legyen a szervezettség a diákság körében, de ez pont annyit is ért, mint minden felülről kényszerített dolog, látszott, a legvonalasabb tanárokat sem érdekli, hogy névleges az egész, röhej, összekacsintás, te is tudod, hogy tudom….de úgy csinálunk, mintha. Azt hittem, egy ilyen országban, ahol az állítólagos elnyomás, egypárti diktatúra alatt is már inkább komédia játszódott, mint tragédia, ez nem történhet meg újra meg. Azok az emberek, akik most lelkesen tapsolnak, akik benyelik a királyi híradó kádárista propagandáját, annak idején legyintettek az egészre. Megáll az idő….egyik kedvenc filmem, és még ott sem igaz, nem, nem állt meg az idő, az apa hazalátogathatott, a nevelőapát rehabilitálták, a fiút felvették egyetemre gyanús származása ellenére. A felszín alatt már repedezett az egész.
Most csak kapkodom a fejem. Mintha nem lett volna rendszerváltás. Sőt, nemhogy rendszerváltás nem lett volna, hanem újra a szorítás ideológiáját élnénk. Rezsiharc. Egy tankönyv mindenkinek. Központi tervbizottság. Tanfelügyelő. Kötelező pedagóguskar. Torkunkon lenyomott rokonok és haverok szövevénye, törvények, amikhez nevesíthető, kinek a saját pitiáner gazdasági érdekét szolgálják, céltalanul elherdált milliárdok a főnök hobbijára, miközben felszámolták lényegében a gyermekvédelmet és iskolai pszichológusi hálózatot. A leszakadó 15 évesek gyakorlatilag analfabéták, de nem tanítjuk őket, majd járhatnak felnőtt munkanélküliként kompetenciafejlesztésre. És nem látom sehol, az összekacsintást. Nem látom, hogy tömegesen azt mondanák, gyerekek, ezt már még se kéne…Nincsenek politikai viccek, szellemesek, ütősek, csak holtgyenge mémek, amin a főnöknek bajuszt rajzolnak.
Végtelenül kiábrándult vagyok. Hol a rendszerváltás kiharcolt demokráciája? Hol vannak az ellenzéki hangok? Hol a polgári ellenállás? Miért hagyunk mindent? Miért csinálunk úgy, mintha minden rendben lenne? Gyakorlatilag nincs olyan társadalmi réteg, amibe ne rúgott volna bele a mostani hatalom. A többség szó nélkül tűri. Már nem is cinikus, nem is pikírt. A fiatalság apolitikus vagy náci. Az előző Orbán kormány alatt egy ország röhögött a híradókon. Mostanra sikerült elérni, hogy senki sem nézi a környezetemben inkább. Hiányzik a lázadó röhögés, ami képes elsöpörni ezt a hazug, szemét rendszert, amit ránk nyomott a kétharmad. Mikor 3 éve leadtuk a büntetőszavazatokat, pontosan azt gondoltuk, amit egy szdsz-es mondott részegen….nem azt mondták Feri, hanem azt, hogy menj a picsába. Most pedig ugyanezek a felnőtt emberek, akik pár éve még képesek voltak röhögve és összekacsintva elhajtani valakit a hatalomból, mintha zombivá váltak volna. Mi van veletek emberek, ennyire nem lehettek beszarva a hatalomtól, hogy már röhögni és összekacsintani sem mertek. MÉG nincsenek jelentők és feljelentők. De ha így megy tovább, akkor előbb – utóbb lesznek. Hogy lehet így élni? Ha mindig is egy ilyen diktatórikus, embert semmibe vevő rendszerben éltünk volna, azt mondanám, nem ismerünk mást. De volt pár szép évünk, amikor, ha nem is mentek jól a dolgok, de demokrácia és köztársaság volt. Mára maradt a kétharmad, a rezsiharc, és a stadionok országa. A gyermekekért semmi sem drága….valami ilyesmi hangzott el a legutóbbi stadionavatáskor….úgy tűnik, a fejlesztőpedagógus, a gyerekvédelmis, az iskolapszichológus nem fér bele ebbe a „semmi sem drága” kategóriába. Ők már túl drágák lennének.
PS: ha technikai okok miatt nem működik a kommentelés, keress minket a FB-on! ITT