Johanna, ahogy azt az igazgató-rendező közölte, az Isten- és hazaszeretet megtestesítője. Akár Orbániát is képviselhetné - teszem hozzá. És ha a történelem másképp alakul, Johanna alighanem munka alapú életet élt volna. És aki Orbániát támadja, Szent Johannát is elégetné.
Hát tényleg nemzeti lett Vidnyánszky színháza, a NER szellemében: kiszabadult a nemzetellenes, értéktagadó szabadkőművesek-buzik-libsik-komcsik uralma alól. A “Johanna a máglyán” előadása ezt egyértelművé tette.
...
Na de amiről igazából írni akarok: a Magyar Narancsban (dec. 5., 28-29. o.) olvasható bírálat néhány mondata késztetett töprengésre. Íme:
„Elhangzik-e Daniel Cohn-Bendit neve? Történik-e nyílt színi utalás az Európai Bizottság és az Európai Parlament prominenseire Vidnyánszky Attila új rendezésében? … Nos, essünk túl hamar a nehezén: igen, elhangzik ez a név, és igen, történik utalás, méghozzá gunyoros. ...
...
Bizonyára naivitásra vall, mégis megkérdezem: vajon miért adták magukat ehhez a bornírtsághoz kiváló színészek is? Vajon mi lett volna, ha néhányan – például a Nemzet Színésze – azt mondják, ilyen piti, hitvány hülyeségben nem hajlandók részt venni? Maga az előadás aligha veszített volna a szóban forgó néhány jelenet kihagyásával. És – gondolom – a Nemzet Színészének vagy más kiválóságoknak sem lett volna komoly bántódásuk.