Olvasom, hogy az általam egyébként kedvelt, és sokra becsült E-2014 PM mozgalom mennyire kárhoztatja az egykulcsos adót. Olvasom, hogy a Századvég intézet elhatárolódik két munkatársától, akik feketén fehéren bebizonyították, „…az egykulcsos szja-rendszer a legmagasabb jövedelműeknek kedvezett. Konkrétan a csökkentés 74 százaléka az adófizetők legjobban kereső ötödénél landolt. Forrás: “http://index.hu/gazdasag/2013/11/20/a_szazadveg_elhatarolodik_sajat_munkatarsatol/ Miért baj ez? Milyen előfeltevés alapján baj ez? Miért olyan nyilvánvaló, hogy az állam jobban bánik a pénzzel, mintha mi költjük el? Én most arról szeretnélek meggyőzni kedves olvasó, hogy a munkatársak következetése igaz lehet, de elfogadhatatlan előfeltevések húzódnak meg a hátterében. Ezekben az előfeltevésekben sok évtizedes jobb és baloldali agymosás következtében csaknem mindenki hisz, tisztelet a kivételnek, mint pl. a “neocohn” néven író bloggernek.
A bajok ott kezdődnek, hogy a hozzánk hasonló kudarcos, sikertelen, pangó társadalmakban a gazdagokat a többség nem szereti, úgy véli, érdemtelenül gazdagok, mert a gazdagságuk nem tiszteletet érdemlő vagy legalább méltánylandó emberi teljesítményem nyugszik, hanem valami disznóságon, amit a rendes ember szégyell. A gazdagok nem érdemelnek dicséretet, biztatást, nem érdemlik meg, hogy példaként állítsuk őket a népek, a jövendő nemzedékek elé. Itt és most van alapja ennek a vélekedésnek, azonban jelen esetben azokról a gazdagokról lesz szó, akik jövedelmük után adóznak, nem pedig a jövedelmüket eltitkolókról. Azért róluk lesz szó, mert az adózási rendszabályok őket sújtják elsősorban, nem pedig azokat akiknek nincs, vagy látszólag nincs adózott jövedelme. Mi itt a baj? A kérdések gyökeréhez szeretnék visszatérni, mert félek kedves olvasóm, hogy bizonyos alapkérdések már föl sem merülnek benned, annyira elbutított a szokásos hablaty.
Nézzük csak hogyan alakulnak mostanság a munkavállalót terhelő adók, járulékok: SZJA 16%, nyugdíjjárulék 10%, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 8,5%. Bizonyos tényezők csökkenthetik az SZJA-t, a valamint számos tényező befolyásolja a foglalkoztató terheit, de ezekkel most nem foglalkozom. Azért nem foglalkozom, mert a lényegre próbálom ráirányítani a figyelmedet – nem lesz könnyű.
Kezdjük a nyugdíj járulékkal. A 10% azt jelenti, hogy aki többet keres annak magasabb, aki kevesebbet keres annak alacsonyabb a nyugdíj járuléka, de szó sincs arról, hogy az általa befizetett járulék összeges majd arányos lesz a nyugdíjával. A nyugdíjak közötti arányok jóval kisebbek mint azok a jövedelem viszonyok, melyek alapján a nyugdíjjárulékot beszedték. A nyugdíjak világa egy egyenlősítő világ, nem tükrözi a korábbi aktív korúak jövedelmi viszonyait, hanem mérsékli a különbségeket. Igazságos ez? Lehet, hogy költségvetési és egyéb megfontolások ezt diktálják, és elkerülhetetlen ez az egyenlősdi, de erkölcsi szempontból elfogadhatatlan: ha én háromszor annyit fizettem a nyugdíj kasszába sok év alatt, akkor a nyugdíjam is háromszor annyi kéne legyen. Nincs így, mert nem telik rá, sőt még a mostani rendszer is fönntarthatatlan. Akkor viszont tisztességesebb lenne, ha minden nyugdíjas csak egy minimális egyforma összeget kapna az államtól, arra viszont az államnak fix összeget kéne minden munkavállalótól beszednie, nem pedig százalékokat. Aki ennél a minimumnál magasabb jövedelmet szeretne idős korában, az gyűjtsön önállóan saját magának. Megismétlem, mert gyanítom nem érted amit mondani akarok: amikor az állam 10% vagy más módon jövedelem arányosan szedi be a nyugdíjat, akkor az idősek között egyenlősdit játszik, elvesz az egyiktől és odaadja a másiknak, aki ennek nincsen tudatában, és természetesnek tekinti ezt a jövedelem átcsoportosítást. Tehát az állam tőlem, a jobb módútól törvénnyel, erővel elvesz, az én beleegyezésem nélkül, rajtam erőszakot alkalmazva és odaadja egy másik embernek ami az enyém, amiért én dolgoztam, ami az én tehetségem gyümölcse. Az egyenlősdi lopás.
Folytassuk az egészségbiztosítási járulékkal. Ez is a munkabér százalékában van megállapítva. Ugyan miért? Miért fizetnek többek a gazdagok az egészségkasszába? Talán a gazdagok betegesebbek mint a szegények? Nem hinném. Tisztességesebb lenne, ha a befizetett összeg a jövedelemtől függetlenül, csak az életkorral változna, emelkedne valamilyen mértékben. Semmi nem teszi erkölcsileg elfogadhatóvá, hogy a gazdag többet fizessen, ráadásul meglehet ő drága magánorvosok paciense. Akkor miért szedik be jövedelemarányosan ezt a járulékot? Azért mert így több pénz folyik be, és erre a több pénzre nagy szüksége van az állam által működtetett egészségügynek. Ha miden munkavállaló egyforma fix összeget fizetne be, akkor a befolyt kevés pénzből még a mostaninál alacsonyabb színvonalú állami egészségügyi ellátást lehetne csak fönntartani. Ilyen alapon persze a magánnyugdíj kasszák lenyúlását is el lehet fogadni, arra is szüksége volt a falánk természetű államnak. És minden egyéb állami rablást is el lehet és el kell fogadni ezen logika alapján, hiszen az állam a nép – újabban a „nemzet”, „mi magyarok” – nevében veszi el a gazdagok pénzét, veszik el másét. Ha nem tenné, nőnének a társadalmi különbségek, igazolva újra, hogy az egyenlősdi lopás.
Nézzük végül a személyi jövedelem adót. Szerintem a személyi jövedelem adónak a jövedelem emelkedésével csökkennie kéne. Ilyen módon lehetne motiválni az embereket a sikerre, hogy jobban megéri átlag fölött teljesíteni és többet keresni, mivel azt jutalmazza az állam az alacsonyabb adóval. Félretéve a viccet, miért nem fix összegű a személyi jövedelem adó? Ha fix összegű lenne, akkor a munkavállalók jó része képtelen lenne befizetni azt, ha pedig alacsony összegen lenne az SZJA megállapítva, akkor az nem lenne elegendő az állam alapvető funkciói ellátásához, mint amilyen pl. üres stadionok építése. Ki jár jól azzal, hogy nem fix összegű az SZJA? A szegények járnak jól, mert a modern polgári társadalom, a mai kapitalizmus szegénypárti, csökkenteni próbálja a társadalmi egyenlőtlenségeket olyan módon, hogy elvesz a gazdagoktól és odaadja a szegényeknek. Néhol a legmagasabb jövedelmekre különösen magas, 90% fölötti büntető adót vetnek ki. Menekülnek is onnan a hátrányos helyzetű, üldözött gazdagok, de nem tudnak hova bújni az egyenlősdit játszó állami törvény adó-kardja elől, igazolván ezzel, hogy az egyenlősdi lopás.
Így megy ez barátaim, világ gazdagjai egyesüljetek! Egy jövendő válságban a szegények mindenüket elveszthetik, mi viszont csak adó láncaikat veszíthetjük!