Társaság, kert, sütögetés. AZ egyik baráti házaspár férfi tagja sopánkodva meséli, hogy mindenhová autóztatnia kell a feleségét, mert a csajszinak lejárt a jogosítványa és még nem csináltatott másikat.
A társaság tagjai bőszen kapkodták elő a jogosítványukat...én is. Baaaasszus, egy hónap híján egy éve lesz, hogy lejárt. A fenébe is, nem figyeltem. (mentségemre legyen mondva, azt tudom, hogy a kocsiknak meddig érvényes a forgalmijuk) Arra nem emlékszem, hogy mikor állítottak meg mobilozás miatt?, valószínűleg akkor még érvényes volt.
Na, okmányiroda, online időpontfoglalás...három hét múlva lenne az első időpont. Egyeske viszont tud egy kisebb irodát , ahol ő is csináltatta két éve, menjünk oda, ott nem kérnek foglalást. Nem a túrót nem, de a nő kedves volt, azt javasolta várjunk, mert ha valaki nem jön el, akkor be tud engem suvasztani. Mázlim volt, a fél ötös kuncsaft nem jelent meg, így én kerültem a sorra. A fotóm rémes lett, mint mindig. Egy fokkal még annál is rondább, mint az előző jogosítványomban volt.
Aztán a nő kérte a mail címemet, hogy értesítést küldjön arról, mikor vehetem át az újat. Bemondom. Egyeske a cím hallatán felnyerít a széken. A néni a szemét mereszti, majd kétszer rákérdez egyeske folyamatos nyerítésétől kísérve. Majd a könnyebb megoldást választja: elkéri a számom és majd sms-t küld.
Épp beszéltük *c*-vel, hogy Ságvári Endre ipari tanuló lehetne mellettem a nevek terén, mert a 32-es számot szerintem már bőven meghaladtam. ...én, az incredible Wonderstone )))...
