I.
Elöljáróban egy alapélményemet szeretném megosztani veletek. Margitszigeti nyár, a hetvenes évek közepén a Sportuszodában. Éppen pihizek két pancsikálás között a medence mellett, amikor „eseményre” leszek figyelmes: Háromtól hat éves, fáradt, kezükkel parafalapot fogó, lábtempózó lurkókat instruál nagy hangerővel a jó arcú, fiatal edző: „Pistike, megmondtam már neked, hogy ne pihenj, ne fogd meg a kötelet.” Majd kicsit később: „Pistike, gyere ki” majd hármat jó erősen rávág a sípzsinórral a gyerek fenekére, és visszaküldi a többi, bőgő és rettegő gyerek közzé. „Ha még egyszer ki kell, hogy szólítsalak, már vissza se mész.”
Én meg elgondolkoztam: Úristen, a szülők teljes jóhiszeműen küldik gyerekeiket sportolni, arra gondolnak, hogy jót mulatnak és játszanak a vízben, és nem tudják, hogy közben a jó arcú edzőtől akár életre szóló traumát szereznek nekik.
II.
Szepesi Niki könyvét nem olvastam, hiszen mindent tudok róla a recenziókból, amit meg nem, az nem érdekel. A HVG-bel interjúja alapján szimpatikus személyiség, és paradox módon értelmesebbnek látszott, mint az újságíró, aki kérdezte.
III.
A Szepesi jelenség – az abszolút profi promóció –és a feltehető ghost writer támogatás mellett – két dolog miatt érdekes:
Ő egy láthatóan férfi lelkű nő: Ha ugyanezt, amit ő adott elő, egy férfi celeb teszi – ki mindenki más celeb volt meg neki – tized-, századannyi figyelmet sem kap. És ha a szexuális örömök mellett még pénzt is csinál annak emlékeiből – le a kalappal: Egy élelmes ember számomra tiszteletre méltó, ezen kívül, mint szórakoztatóipari kismester hasznos társadalmi funkciót tölt be.
A másik érdekes – és szintén rendkívül dicséretes dolog –, hogy megszellőztette velünk Augiasz istállójának illatát: Az élsport nálunk a hitleri-sztálini tömegdiktatúrák haladó hagyományainak alapján az államosított csalás, erőszak és korrupció világa, amiben a legkellemetlenebb az, hogy a manipulált társadalom - noha vele fizettetik meg ennek minden –materiális és immateriális, azaz erkölcsi költségét – a manipulátorok politikai és hatalmi ambícióit betöltve - boldogan fogyasztja, és még egy athéni futás jellegű önlelepleződés sem veszi el többség kedvét az államilag kiizzasztott aranyérmek talmi ragyogásától, amelyeknek nagysága –elnézést a képzavarért - csak az NDK-s úszónők steroiddal pumpált clitorisával mérhető.
IV.
De nem ragadtam volna klaviatúrát, ha nem olvasom az undorító „árulózó” kritikákat, a Sportszövetségek hárításait, mindazt, amit ebben a beteg lelkű és műveletlen, ismét egyenirányítani kívánt társadalomban – ahol az államosított élsport imádat csak a látható kitüremkedés a társadalom rákos testén – a többség számára - magától értetődő.