Én túllépek e mai kocsmán, / az értelemig és tovább! / Szabad ésszel nem adom ocsmány / módon a szolga ostobát. // Ehess, ihass, ölelhess, alhass! / A mindenséggel mérd magad! / Sziszegve se szolgálok aljas / nyomorító hatalmakat.
(József Attila: Ars poetica)
Azzal kezdem, hogy engem maga a MAZSIHISZ sosem érdekelt - legfeljebb mint a magyar közélet egyik szereplőjére figyeltem és figyelek. Persze, tisztában vagyok azzal, hogy bizonyos ügyekben súlya van - gyakran olyan súlya, amelyet szívesen viseltek korábbi és mai hatalmak is.
A Zsidó Világkongresszus után Feldmájer "megvédte" Orbánt, és a Népszabadságnak adott interjújában ezt megismételte.
...
Végül egy megjegyzés: ostoba, ártalmas, mi több, szégyenletes dolog a rasszizmus, benne az antiszemitizmus, illetve a velük való aljas, hatalmi érdekű manipuláció problémáját a demokrácia általános lerombolásától elszakítva szemlélni, tárgyalni.