Muszáj, hogy végre papírunk legyen arról: nem vagyunk házasok. Persze nem is voltunk, Önnek bájos és kedves felesége van, de ennek ellenére a Magyar Hírlap egy korábbi bakija után most egy másik lap is összeadott minket alábbi cikke headline-jában.."A first lady romtúrán a zsidónegyedben" címmel arról tudósítanak, hogy "Lendvai Ildkó csak úgy sétált egyet vasárnap a Kazinczy utcai sóletfesztiválon", méghozzá a miniszterelnök feleségének járó biztonsági kíséret nélkül, és Köves Slomót megajándékozta egy zacskó, a saját kertjében termett babbal. Jelentem: alibim van!

Lendvai Ildikó válni akar, miközben van férje, Orbán viszont nem akar válni saját feleségétől, mert neki is van saját bejáratott párja...

A magyar sajtó anomáliáit hagyjuk, egy irodai harcos nem lát különbséget Lendvai és Lévai közt, pedig az egyik komcsi a másik illiberális demokrata és családsegítő és menekült gyámolító, és keresztény, meg mit tudom én hány titulusa van még, ami valójában nem igaz...   ( mosolygok )

Lendvai multja hogy is mondjam csak finoman...    régre nyúl vissza ( nőknél a korral nehéz dűlőre jutni )
Egy nőnél az évek számával, a púder vastagsága változik, mint a fánál a gyűrűk száma...

Szóval Lendvai is volt már minden, csak halott ember nem, most éppen a demokrácia védője, és ápolója, kurcsány jobb keze, a "nem lesz gázáremelés" kiötlője, az Őszödi beszéd legnémább pártvezetője, tükör összetörő mániás, antiszocialista, és beteges hazaáruló...

Hogy lehet ezt a két nőt összekeverni ?

......

Ha Bástya elvtárs nem megy Mohamedhez...

...Mohamed se menjen Bástya elvtárshoz...

Általában keveset tudunk más vallásokról, én az elmúlt időben próbáltam némi többlet információhoz jutni a mi életünket is egyre jobban befolyásoló Iszlámról, az "igaz hitről", a "világ legbékésebb" vallásáról, amiképpen az IS lefejező brigádjairól tudomást venni nem akarók hiszik és terjesztik.

Nem, nem iratkoztam be az egyetemre, de láttam néhány vonatkozó filmet talán a NAT Geo-n, és elolvastam pár érdekes, témába vágó cikket. Például a síita és szunnita ellentétek okáról, amikor is megtudtam, hogy Mohamed veje, Ali alapította a síita irányzatot, miután nem őt, hanem Abu Bakr-t, a próféta barátját  választották Mohamed örököséül, azaz kalifának. Utóbbiak lettek a szunniták. Persze még számtalan utód és vallási vezető befolyásolta és szabdalta tovább ezeket az irányzatokat, és a történet minden eseményéhez annyi vér tapad, amennyi egy ilyen valóban humánus és békés valláshoz csak tapadhat. A piros 18-as karikát simán rá lehetne tenni az ezeket a történeteket ismertető könyvekre.

Maga Mohamed se ódzkodott a vérontástól, vallásalapítóként mai értelemben inkább tömeggyilkosnak tekinthető, semmint szent embernek. (Tegyük hozzá, az ószövetségi Mózes se volt különb...)

Az alábbi írást ma találtam az Indexen, lehet, hogy nem tudományos igényű, esetleg pontatlanságokat is tartalmaz, de engem megerősít abban, hogy Mohamed se nem volt szent, se nem élt példás életet: ma tömeggyilkosnak neveznénk, afféle kis Kim Dzsong Un-nak (neki is hasonló háreme van), és a legkevésbé sem érdemli ki, hogy tisztelettel tekintsek rá. Ebből a szempontból a történelmi alakok közül talán az anglikán vallásalapító VIII. Henrik "szent" életútja hasonlítható leginkább az övéhez.

Hogy az evangéliumokban leírt Jézus a valóságban valóban ilyen ember, isten-ember volt-e, nem tudom. De az azért tény, hogy az Újszövetségben lefestett emberfia életútja - legyen akár kitalált is a történet - legalább tiszteletet parancsoló, és igen magasra teszi a mércét.

Más kérdés, hogy míg a mohamedán vezetők életútja méltó vallásalapítójukhoz, a hús-vér Mohamedhez, vagy annak a hasonlóan vérengző utódaihoz, addig ez a keresztény pápákról, papokról, lelkészekről a legkevésbé sem mondható el. Mármint hogy valamiben is hasonlítanának Jézusra.

B.et

http://index.hu/tudomany/til/2015/09/01/mohammednek_zsido_felesege_is_volt/

Mohamednek, az iszlám vallás fő prófétájának életútja legalább olyan kalandos volt, mint a párkapcsolatai. A korán árván maradt fiút a nagyapja, majd annak halála után a nagybátyja nevelte. Pásztorfiúként megismerhette a beduinok életmódját, majd tevehajcsár lett. Huszonöt évesen egy gazdag kereskedő özvegye, Khádidzsa üzletében kezdett dolgozni. Később feleségül vette az akkor negyvenéves nőt, így bekerült a gazdag mekkaiak körébe. Nemsokára már a saját kereskedelmi karavánjait vezette.

Negyvenéves volt, amikor látomása volt, és megjelent előtte Gábriel arkangyal; tőle kapta meg az iszlám szentírás, a Korán 114 fejezetét. Ezután a politeizmussal és a keresztény szentháromsággal szemben elkezdte hirdetni az egyistenhitet.

Mohamed prófétának tartotta Keresztelő Szent Jánost és Jézust, magát pedig Ábrahám közvetlen leszármazottjának. Allah haragját Szodoma és Gomorra elpusztításához hasonlította, és hiába gúnyolták az ellenségei; azzal ütötte el, hogy az özönvízről prédikáló Noét és Mózest is bolondnak nézték. Szép történet mindenkinek, akit érdekel, hogy hogy keletkezik a vallás; Mohamed az utazásai során alaposan megismerhette a zsidó és keresztény kultúrköröket.

Amikor Mohamedet a honfitársai kiközösítették a vallási reformkísérletei miatt, az abesszíniai keresztények fogadták be 617-ben. A muszlim időszámítás kezdetét, a hidzsrát 622. szeptember 24-re (a Gergely-naptár július 16-ra) teszik: ekkor költözött Mohamed Jathribba, a későbbi Medinába. Itt építette ki a vallásrendszerét és szerzett híveket az egyistenhitnek.

Az első, Mohamed életéről szóló írások csak másfél évszázaddal a próféta halála után jelentek meg; ezek főleg korabeli elbeszélésekre alapulnak, és nem tudni, hogy mennyire hitelesek.
De abban minden forrás egyetért, hogy Mohamednek sok felesége és ágyasa volt.

A próféta rengeteg érdekházasságot kötött, hogy a politikai és vallási céljait elérje. Hiába engedélyezett az igazhitűeknek csak négy feleséget, neki összesen 14 volt. Amikor például 628-ban megindította a medinai hadsereget Mekka ellen, egy tízéves fegyverszünetért cserébe feleségül vette az ellenzék vezetőjének lányát.

Mohamed Medinában ismerkedett meg a zsidókkal és szokásaikkal is. A zsidó nőkkel viszont több kapcsolata és házassága is zátornyra futott.

Az Ifar törzshöz tartozó Elsanbával azért nem házasodott össze, mert a nő kétségbe vonta, hogy Mohamed próféta lenne, csak mert kétéves korában meghalt a fia, Ibrahim. Elsanba azzal érvelt, hogy ha Mohamed próféta lenne, nem veszítette volna el azt, aki a legközelebb áll hozzá. Mohamed emiatt örökre száműzte a nőt.

Elsat a Medinához közeli Kilab törzsből származott. A családja férfitagjait Mohamed végeztette ki, mert fellázadtak az uralma ellen. (Ez is azt bizonyítja, hogy Elsat zsidó nő volt.) Elsat azonban nem volt hajlandó haláláig elkötelezni magát a Mohamed mellett, márpedig a próféta megkövetelte a feleségeitől, hogy haláluk után se menjenek máshoz férjhez. Mohamed elvált Elsattól.

Rájchanát egyes források Mohamed ágyasaként említik, mások azt írják, még gyereket is szült neki, de az ő sorsáról nem maradtak fenn feljegyzések. Viszont Rájchana nem lett Mohamed felesége: visszautasította a próféta ajánlatát, hogy vegye fel az iszlám vallást, és inkább úgy döntött, hogy rabszolga marad.

Rabszolga volt a Nadir törzsből származó Cáfija is; 17 évesen került a prófétához. Elsathoz hasonlóan Mohamed az ő családtagjait is kivégeztette, mert a Quarayza törzset támogatták az ellene folytatott harcokban. Cáfijának tehát minden oka megvolt arra, hogy gyűlölje Mohamedet. Egyes források szerint Mohamed addig könyörgött a lánynak, amíg meg nem bocsátott neki, sőt a kedvéért még az iszlám hitre is áttért. Viszont Mohamed nagyon szerette a lányt: még az egyik feleségét is megbüntette, amikor a kérése ellenére nem segített neki.

Cáfija 670-ben halt meg; évtizedekkel élte túl a 632-ben elhunyt Mohamedet. A nő a zsidók számára évtizedekig a fölöttük aratott arábiai győzelem szimbóluma volt. Az iszlámban kiemelkedő szerepe van: neki tulajdonítanak több fontos hagyományt, és a történeteit több vallásjogi vitában is felhasználták.

Na, nem azért, mert a hatalom ma még erős embere (Lázár, Rogánnal ebben is versenyezve) hazudva s bunkó módon ekézi az EU-t menekült-ügyben, elfelejtve, hogy az EU mi magunk vagyunk - nem, az ilyen alakok ámokfutása már 2010-től tart.

De mi történik, ha egy nagyobb katasztrófa éri az országot? Pár éve 10 centi híján a Duna majdnem elöntötte Budapestet; ha nem is nagyon valószínű, de van-e terv arra, ha egy földrengés pusztít egy nagyobb városunkban? (Hogy egy nagyobb hóakadályt már említeni se merjek.) Úgy remélem, vannak tervek, hogy hova lehet ezreket elhelyezni, hogyan biztosítunk a számukra vizet, élelmet, szakértők ellátják a sebesülteket, mások vigyáznak, hogy megelőzzék az esetleges járványokat, stb. S igen, ha kell, ehhez akár katonai járműveket vagy egészségügyieket is bevetnek. S természetesen megnyitják az adomány-és segédvonalakat, csatornákat.

Bár eddig érzéketlenül néztük, ahogy a tengeren érkeznek Európába a menekültek - legalább most észbe kapnék, hogy egy nagyobb kockázat-közösség tagjai vagyunk. Nem menetegetém magam azzal, hogy mások mit kúrtak el. Igénybe venném és kérném a segítségüket - az anyagiakon túl abban is, hogy arab, angol (s ha kell, akkor egyéb) nyelven tájékoztassuk őket, hogy mire kell számítaniuk. Tekintve, hogy többségük az NSZK-ba szeretne jutni, már rég be kellett volna vonni a németeket is, hogy ők is adjanak tájékoztatást. Azután persze kezdeményezném, hogy a legkülönbözőbb titkosszolgálatok és rendőrségek közösen lépjenek fel az embercsempészek ellen. Az összes érintett országgal együtt próbálnám meg elviselhetővé tenni a helyzetet. S bármennyire is ciki az amerikaiaknak visszamenni a térségbe, az ENSZ vagy akármi keretében végre el kellene indítani a háborút (igen: HÁBORÚT) az IS ellen. S ha a gazdag arab/iszlám országok nem szállnak be - hát nem veszek tőlük olajat. S végre leesne a tantusz, hogy az Észak-Dél probléma, ami évtizedekig entellüktel nyavalygásnak tűnt - létezik, s itt van már nálunk is. S amikor ezzel foglalkozom, akkor kell majd figyelembe venni az eltérő kultúrák szerepét - persze, hittudósok és filozófusok már beszélgethetnének erről.

Előzmény:

http://geo.nolblog.hu/archives/2015/07/26/Menekultek_Migransok_Merle_Multikulti/

...miért  keresztény országokba indulnak szétlőtt, élhetetlenné tett otthonaikbólazok a szírek, akik napjainkban határainknál esengenek bebocsátásért, tovább utazáshoz engedélyért? A remény felé. A minap már volt itt is szó erről. Most egy részletes leírást olvastam, melynekeredeti szövege

"Kuvait nem ad vízumot a szíreknek még abban az esetben sem, ha az illető egy tudományos konferenciára lett meghívva.

Szaúd Arábia csak úgy engedi be a szíriait a területére, ha az útlevelében az áll, "Foglalkozása: Tehergépkocsi vezető"

Gondolatok arról, hogy Németország felelős-e a menekült helyzetért és mennyiben

A menekültválságban a MÁV eddig is sokat hibázott. Illetve a magyar hatóságok is sokat hibáztak a MÁV-val kapcsolatban. Már akkor is ez volt a véleményem, amikor először olvastam, hogy az osztrákok menekülteket szállítottak le a Münchenbe tartó nemzetközi vonatról. Számomra nyilvánvaló volt, hogy nemzetközi vonatjegyet nem volna szabad értékesíteni olyan utasok részére, akik nem jogosultak vonatra ülni. Egyszerűbb lett volna a jegypénztárba határőrt ültetni, aki az útleveleket ellenőrzi, mint a vonatokon razziát tartani. A másik szempont pedig az, hogy a beszálláskor az útlevél-ellenőrzést szintén nem lehet mellőzni. Eleve nem értem, hogy ez a felismerés miért nem született meg időben?

Kaotikus viszonyok a Keleti pályaudvaron

De nem volna szabad megengedni azt sem, hogy a pályaudvarokon kaotikus viszonyok alakuljanak ki. Megfontolandónak tartanám a menekülteket kiszorítani a pályaudvarokról. Külön helyen kellene őket gyűjteni, ahonnan eleve szervezett módon kellene őket a pályaudvarokra szállítani - megfelelő jegy- és utiokmány-ellenőrzés után. Azaz nem volna szabad azt lehetővé tenni, hogy a pályaudvarokon és annak környékén olyan tömeg tartózkodjon, amely tulajdonképpen illegálisan van ott jelen, és amely lehetetlenné teszi a vasút normális munkamenetét. Ezt megoldani pedig nem a MÁV feladata.

Nem fordulhatna elő olyan helyzet, hogy a pályaudvaron a MÁV és a rendőrség nem képes fenntartani a rendet, minek következtében a káoszt kihasználva vonatra szállhatnak utazásra nem jogosult személyek is. Ez szervezési feladat, amelyet pályaudvari kiszorítósdival nem lehet megoldani.

Hatósági feladat volna azt is szabályozni, hogy hány menekült válthat naponta jegyet a Németországba tartó vonatokra. Nem szabadna megengedni, hogy ennél a létszámnál többen váltsanak jegyet, akik majd a peronon tülekednek, s mivel nem juthat fel mindenki a vonatra, lesznek, akiknek a jegyük elvész. Ez teljességgel elfogadhatatlan. Ha valamit embertelennek nevezhetünk, akkor ez az. Miért nem képesek a magyar hatóságok és a MÁV ezt közösen megoldani? Azt a menekültek is megértenék, ha a hatóságok egy elfogadható rendszerbe állítva ütemeznék a vasúttal való utazásukat.

Angela Merkel szerepe a káoszban

Az igazi kérdés a jelenlegi fejetlenségben azonban az, hogy milyen menekülteket fogadnak a németek, és kiket nem. Ilyen értelemben azt fontos vizsgálni, hogy Angela Merkel felfüggesztette a dublini egyezmény végrehajtását Magyarországgal szemben. Bejelentette ugyanis, hogy Németország az összes szír menekültet befogadja. De hogy ez mit jelent, azt a mai napig nem tudjuk. Azt jelenti, hogy Németország nem tesz különbséget a szír háborús menekült és a szír gazdasági bevándorló között? Hiszen nem tudja megkülönböztetni őket. Vagy azt jelenti, hogy befogadja nemcsak a menekülteket, hanem közöttük elbújtatott terroristákat is? Hiszen őket sem tudja megkülönböztetni. Sőt, netán azt jelenti, hogy minden menekültet befogad, aki szírnek vallja magát? Hisz még őket sem tudja megkülönböztetni.

Ehhez képest egy-két nappal később, amikor a menekültek már "tüntettek" a Keletinél,és Angela Merkel bejelentésére hivatkozva különvonatokat követeltek Németországba, akkor Németország közölte, hogy csak azokat a menekülteket fogadják, akik a dublini egyezménynek megfelelően Magyarországon regisztráltak, és jogszerűen tartózkodnak Európában.

Na de elnézést! Az illegális bevándorló eleve nem jogszerűen tartózkodik Európában! Akkor válik jogszerűvé az európai tartózkodása, ha Németország a bevándorló menekültkérelmét elbírálta és ezt tanúsító úti okmányokkal ellátta. De akkor most Németország felfüggesztette a dublini egyezmény végrehajtását, vagy nem?És itt jön a lényegi kérdés, hogy ki ülhet vonatra? Mert nekem nagyon úgy tűnik, ha szó szerint vesszük az érvényes jogszabályokat,addig nem ülhet senki egy olyan vonatra, amely Németországba tart, amíg Németország a menekültkérelmét el nem bírálta.

Közben pedig Magyarország is és Ausztria is egyetért abban, hogy Németország magatartása a kérdésben nem egyértelmű. Miért jelentette akkor be, hogy felfüggeszti a dublini egyezmény végrehajtását és fogadja az összes szír menekültet?

Rendkívüli állapot a liberális Európában

Valljuk be őszintén, ami a szemünk előtt kirajzolódik, az a teljes káosz a liberális Európában! Ez a káosz pedig indokolná akár a rendkívüli állapot bevezetését is.

Ekkora átmenő "utasforgalom" lebonyolítására sem a közúti, sem a vasúti forgalom nem képes egyrészt a puszta létszáma, másrészt az alapvetően illegális jellege miatt. Nem volna szabad a "piaci" mechanizmusokra bízni ennek a forgalomnak a bonyolítását. Ilyen értelemben használom itt a "liberális" jelzőt. A kérdés egészen konkrétan az, hogyan lehet engedni a nemzetközi közúti forgalomban az embercsempészetet, amikor a közúti forgalom puszta ellenőrzése is eleve lebénítja magát a közúti forgalmat? Csak utalok a torlódásokra a nyugati határunkon. Másrészt hogyan lehet a vasúttársaságra hárítani az illegális nemzetközi tranzitforgalom bonyolításáért a felelősséget?  A keleti pályaudvaron kialakult állapotok sem ígérik a normalizálódás lehetőségét. A pályaudvari "kiszorítósdi" nem a helyzet normalizálásának útja.

Tiszta nonszensz a 35 km-es kocsisor Hegyeshalomnál, ami azért alakult ki, hogy a forgalmat az osztrákok ellenőrizhessék, mert ekkora sort végigállni eleve azt jelenti, hogy a raktérben csempészett utasok már régen megfulladtak, mire az ellenőrző pontra értek. Nem lehet olyan ellenőrzést rendszeresíteni, amely maga is életveszélyt jelent a menekültekre! S ha már nem tudjuk az embercsempészetet megállítani, nem az volna a normális megoldás, ha nem kényszerítjük a menekülteket ekkora életveszélyre? Átmeneti jelleggel! Amíg a menekültáradat okait gyökeresen fel nem számolták!

A kirajzolódó humanitárius katasztrófa

Ha a menekültekben nincs semmiféle belső késztetés arra, hogy a magyar hatóságokkal együttműködjenek a regisztráció során, és békésen kivárják a menekültkérelmük elbírálását a magyarországi menekülttáborokban, akkor a jenlegi európai menekült-rendszer fenntarthatatlan. Hangsúlyozom, nem csak Magyarország miatt. De azt látni kell, hogy Magyarország nem képes ellátni a feladatait. Ha feltételezem, hogy minden menekült békésen együttműködne a magyar hatóságokkal és feltett szándéka volna Magyarországon kivárni az ügye elbírálását, akkor azonnal kiderülne, hogy ekkora létszámú menekült ellátása egyszerűen meghaladja az erőnket.

Ezt a vészjelzést már régen le kellett volna adnunk! Ezen a téren nem vagyunk képesek elhitetni a világgal azt, hogy "Magyarország jobban teljesít!". Nem tehetjük meg, hogy télen, a fagyok beállta után olyan viszonyok közé kényszerítjük a menekülteket, amilyenben a hajléktalanok élnek. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a magyar hajléktalan edzett, vele megtehetjük, a szír kisgyerek pedig nem edzett és meg fog fagyni. Hanem a dolog nemzetközi visszhangjára utalok. Tiszta leégés lesz! Magyarország önerőből még arra sem képes, hogy ennyi menekültet naponta megetessen és megitasson! Arra pedig végképp nem képes, hogy két hónap alatt több tízezer téliesített menedékszállást létrehozzon! És persze mindezeket a feladatokat nem lehet a civil segítőkre sem áttestálni!

Az Európai Unió és benne Németország sem látja még azt a katasztrófát, ami felé tartunk! Nekik már régen nem a kvótákról kellene beszélniük úgy általában, hanem teljesen konkrétan olyan kvótákról kellene beszélniük, hogy melyik ország hány regisztrálatlan és kérelmében elbírálatlan menekült befogadására hajlandó. Akár átmenetileg is, amíg az egész problémát gyökeresen meg nem oldják. Mert Németország sem lesz képes két hónap alatt az összes hozzá benyújtott menekültkérelem elbírálására. Csak játssza az esszét és mutogat másokra, hogy ő ugyan nem felelős a kialakult helyzetért. Angela Merkelnek fel kellene végre hagynia az álszent és képmutató politikájával!

Németország pedig éppen azzal ismeri el, hogy érdemben semmit nem szándékozik tenni a menekültválsági kiváltó okainak megszüntetése érdekében, hogy ignorálja a menekültek ideiglenes elhelyezési kvótájának vitáját is. Pedig bármilyen kvóta eleve csak ideiglenes lehet, hiszen a menekültáradat nem fog megállni. Azaz ha kimerítjük a kereteket, a többivel mi lesz?

Ha Németország be akarja fogadni az összes szír menekültet, akkor döntenie kell arról, hogy befogadja-e őket szabályos regisztráció és kérelmük elbírálása nélkül!

Az olvasó érzékelhette, hogy ez az írásom oldalfüggetlen szemléletet tükröz. Nem védem a magyar kormányt sem a hibáit takargatva. De változatlanul nem dőlök be az ellenzéki semmitmondásnak sem, hiszen teljesen konkrét javaslatokat próbálok megfogalmazni. Szeretném, ha az olvasó is ennek megfelelően viszonyulna a cikkemhez!

Jelen írásomat egyébként Little blogger "minden úgy jó, ahogy van és Németország semmiben nem hibás" jellegű véleménye inspirálta.

Azt hiszem, hogy a Kis Hereleve túltolta.
Ma a Keletiben kitört a balhé, mert sem az osztrákok, sem a németek nem fogadják a vasúton hozzájuk küldött szíriai menekülteket, az osztrák határon a sógor fokozott ellenőrzést vezetett be, harminc kilométeres kocsisorral díszítve.
Közben a menekültek és bevándorolni szándékozók hosszú, tömött sorokban érkeznek.

Kissé megkönnyebbültek a szírek, akik azt hitték, hogy Angela Merkel nyilatkozata után minden szír automatikusan bebocsátást nyer Németországba, el is indult egy vonat néhányukkal, de csalódniuk kellett.
Be kell tartani a szabályokat, mondta Merkel asszony, és ezen csak az csodálkozik, aki nem tudja, hogy a németek még a házaséletet is ütemterv szerint élik…
A szabály pedig az, hogy a menedékkérőknek érvényes utiokmánnyal kell rendelkezniük, ha pedig nem kérnek menedéket, akkor vízummal is.
Akinek ilyen nincs, azt leszállítják a vonatokról és visszafordítják azokba a központokba, ahol tisztázni lehet a személyazonosságukat, regisztrálni lehet őket.
A menedékkérő a kérelme regisztrálásától az ügy elbírálásáig jogszerűen tartózkodik az országban, akkor is, ha eredetileg nem volt útlevele, vízuma, de másik EU-s országba nem mehet át, kérelmét nem „viheti el” magával, mert a jogszabályok szerint Magyarország felelős lefolytatni a menekültügyi eljárást. 

Ehhez képest töketlenkednek hazánk rátermett hatóságai, és akkor itt most ne a terepen tevékenykedő rendőrre tessenek mérgesek lenni, hanem a hatóságok vezetőire, de legfőképpen a kormányra.
Merthogy a kormány – inkluzíve Orbán Viktor is – pontosan ismeri a szabályozást, csak nem tartja és tartatja be.
Nem, mert számára fontosabb volt, hogy új ellenséget gyártson, erre pedig ki lenne alkalmasabb, mint az a szerencsétlen, akinek lábában már többezer kilométer van, koszos és büdös, éhes és szomjas, a gyereke a harminchat fokos hőségben kiszárad – ezt kell hagyni magányosan vagy falkákban kószálni a gyönyörű magyar rónákon és kiverni a tűző napra a Keletiből, ahol legalább valami kis árnyék van.
Ellene kell hergelni magyarembert, rémhíreket terjeszteni róluk, betegséget, bűzt és terrort terjesztő lényeknek beállítva őket, akik nem is emberek, márpedig a férgeket akár irtani is lehet.
Meg ijesztgetni, kilátásba helyezni akár a fegyverhasználatot is, felruházva a Honvédséget minden olyan jogkörrel, mely nem illeti meg.
Az csak a baj, hogy a menekült ütemesen érkezik, és ha nem kezdünk vele semmit, akkor felszaporodik az embertömeg, mellyel aztán csak a problémák vannak.
Fogy a pénze, jön a tél...

A gondok szaporítása érdekében tesz a szélsőjobbik is, amely a megoldás keresésévben kormányközeli, mivelhogy azt az erő alkalmazásában látja, arra azonban vak, hogy észrevegye, hogy itt momentán nincs erő. Az aktuális mumuskén alkalmazott Honvédség tiszti, tiszthelyettesi és legénységi létszáma összesen úgy tizenhétezer fő, de ebben benne van már a katonazenekar, a cukrász, szakács, és az összes gatyaszámláló is.
Hende nincs benne, ő szarban van.
Ezzel akarnak ezek (kis „e”-vel) - általuk – milliósra taksált tömeget erővel kézben tartani?
Ugyan már…

A kis nyúlós harcimarci meg egy más síkon mozog, mint az értelmes ember, ő abban az álomvilágban él, melyben – ha nagyon erősen akar az ember – nem beszarik, hanem minden megoldható.
Hát ez a helyzet nem ilyen, valaki végre elmondhatná már neki.Nincs ehhez sem elegendő erőnk, sem eszközünk, sem eszünk.A bezárkózás - mely a jelenlegi kurzus probléma-megoldási zeneművének vezérmotívuma - sem nem szép, sem nem hasznos.
A menekült ugyanis tovább akar menni, a lehetőségekhez képest leggyorsabban, hogy szerencsétlen élete végre valamiféle nyugvópontra jusson.
Nálunk viszont a szervezetlenség, az együttműködés hiánya az idők beláthatatlan távolába tolja a megoldást, viszont semmit sem tesz az átmenetileg nálunk ragadt emberekért, mert erre vagy a fizikai képességek nincsenek meg, vagy a szándék eleve az, hogy az ország élhetetlenné váljon.

Itt aztán nem valósul meg József Attila álma gyönyörű képességünkről, a rendről, ez az ország maga lett a rumlibánya.Orbán meg nem megy el a migránsok ügyének megoldásáról tárgyaló konferenciára, merthogy Magyarország nem a balkáni térség része.Nem hát – csak határos vele, a menekültek is onnan jönnek, mondhatnám, ha a Balkán szellent egy kiadósat, akkor nálunk a Balatonon felborulnak a vitorlások.
Macedónia pár napra feltartóztatta a menekülteket, aztán amikor meghátrált és átengedte őket, akkor nálunk összehívták a biztonságpolitikai kabinetet, és napokig azzal szórakoztatták a nagyérdeműt, hogy a felgyűlt tömegből adott napon hányan érkeztek meg, azt próbálva érzékeltetni, hogy minden nap rengetegen jönnek.
A sok szifiliszes meg majd megpocsékolja asszonyainkat, lányainkat, hozzák zacskóban az ebolát meg a bubópestist, emellett randalíroznak, lopnak, rabolnak, gyújtogatnak és csúnyán beszélnek, továbbá egyre inkább követelőznek, nem eszik meg a disznósajtos zsömlét, mert nekik libacomb kell.

A menekültek fogadására nincs infrastruktúra, nincs elég tábor, nincs elég ágy, az eljárás lefolytatására nincs elég képzett személyzet, nincs együttműködési készség az Unió többi országával, csak szögesdrót van és uszítás.
Máskülönben teljesen normális emberek hangoztatnak buta érveket, a megfulladt emberekről szóló híradásokhoz olyan kommenteket fűznek, melyek megkérdőjelezi a törzsfejlődést.
Ha balkáninak nevezik az országot, agyba-főbe vagyunk dicsérve.

Orbán csapdában van, úgyhogy ma várhatóan a pávatánc újabb figuráját kell előadnia, estére valószínűleg kiderül, hogy dehogyis zárkózunk mi el az uniós kvótáknak megfelelő számú menekült befogadásától, mi csak szegények vagyunk tezsvír, beteg az asszony is, sok a gyerek otthon és rengeteg a lábuk, hát pár eurogarast, esetleg…
Merthogy arra máár régen rá kellett jönnie, hogy egyedül nem megy.
A tetejébe a Jobbik akciózgat, elfoglalta a területet, melyen a kormány tranzitzónát szeretne létrehozni, merthogy az agykapacitásukat meghaladja a tény, hogy a menekültnek térbeli kiterjedése és mindenféle szükséglete van.Hát itt tartunk éppen, a helyzet nem biztató.

A kormány vagy nem akarja, vagy nem képes ellátni a feladatát, pótcselekvésekkel és pofázással pótolja, a mulasztásait.
Magyarember meg ellopja a menekülteket ellátó orvos pénzét, a menekültek által élelmiszerre összedobott pénzt, gusztustalanul gyűlölködik, a legszebb nyilas időkre emlékeztető mondatokat ír le, 
ahelyett, hogy kikényszerítené a helyzet szakszerű és humánus kezelését.

Ha ő nem, majd az élet fogja kikényszeríteni, de az nem biztos, hogy békés és az ország számára kedvező megoldás lesz.
Este hétre a menekülteket segítő Migration Aid bejelentette, hogy Not in my name (Ne az én nevemben) jelszóval kormányellenes tüntetést szerveznek a Nyugati pályaudvarnál.
Talán sokan leszünk, akiknek nem tetszik ez az egész eljárás, talán leszünk annyian, hogy elhallatszik a hangunk - legalább az ellenzéki pártokig.

A süketeknek úgyis hiába beszélünk…

:O)))

Esti Kornél azt álmodta: feleségül ment Németh Szilárdhoz. Verejtékben úszva ébredt. Noboszmeg, morogta archaikusan maga elé, de a dermedt csendet nem oldotta a rusztikus közlés. Mindennek van határa! De aztán lecsendesítve az elméjében háborgó zűrzavart, megpróbált visszailleszkedni álmába. Szerelmesen hozzábújt párjához, lágyan simogatta a sörtéket buksi fején, morzsolgatta a fülcimpáját, mert tudta, hogy azt szereti. [Te vagy az, Viktor?] Bizalmasan, gyengéden voltak együtt, Németh Szilárd érzelmektől túlcsorduló tekintete szenvedélyes rajongással kapcsolódott hitveséébe. Aztán ez a behemót mackó [ő egy nagydarab kincs! – mondaná Esti édesanyja] lomhán kibontakozott kedvese öleléséből, dolgoznom kell, brummogta, meg kell akadályoznom a népvándorlást.

De Esti Kornél (Kornélia?) álmában boszorkánnyá változott, akit arra tanítottak, hogy minden földi halandót térítsen le az útjáról,  szépségével, jóságával kerítse hatalmába. [„De vigyázzon jól, mert ha egyszer valakit nem sikerül megszereznie, örökös vágy, örökös fájdalom költözik szívébe, mit nem pusztíthat el már soha.”] Pillantását férje szoborszépségű arcvonásaira szegezve kimondta: a menekülőknek segíteni kell! Bizonytalanul suttogott, még az álomban is érezve a közlés iszonytató súlyát, de a nagy formátumú államférfi felneszelt. Te is feleségem, Kornélia?! Te is hazaáruló, nemzetvesztő, álhumánus libezsibuzokomcsibérenc vagy, aki saját népe ellen fordul, kvázi ráront?! Aki a Magyar Asszonyok Megerőszakolására Buzdít (ennyi nagybetű elég)?! Testvéreid halálát kívánod, a szülőföldedet elözönlő négyéves terroristák és anyáik kése által! Hát nem érted?! Ezek el akarnak minket pusztítani! Sőt, széttépnek, kinyírnak, átpasszíroznak, kerékbe törnek, felnyársalnak, elemésztenek, miszlikbe vágnak, porrá zúznak! Esti Kornélia csak lassan jött rá, hogy a valóban fontos ügyekben semmiféle varázslat nem számít. így lett ez a boszorkány is bátor. És szomorú.

Most, hogy nyilvánvalóvá vált, a mi Szilárdunk áspiskígyót melengetett a kebelén, csak egy megoldás maradt: a CÖF-höz fordulni: égessék meg a boszorkányt!

vendégszöveg: Esterházy Péter, Lázár Ervin

Kanadai Magyar Hírlap

Vegyes érzelmek dúlnak bennem, s hirtelen eldönteni nem tudom, hogy sírjak-e, vagy nevessek. Egyre több, un. migránsokról szóló „mém” terjeng a neten. Mémek és hisztériakeltés. Ez jellemzi ma a magyar közéletet. A mélymagyarság  a hadsereg bevetését követeli, a kormányoldalhoz köthető lap, a Demokrata egyik vezérpublicistája pedig a minap még a volt magyar miniszterelnök, Boross Péter rasszista szavain is túltett, s ő a nevéhez híven „farkasként” éles lőfegyverrel fogadná a migránsokat. Ez lenne hát a híres, keresztény nemzeti magyar vendégszeretet?

A migránsok viszont megállíthatatlanul csak jönnek és jönnek. Nem riasztja őket vissza a magyarok ellenszenves fogadtatása, sem az útjukat álló éles pengekerítés. De nem érdekli őket különösebben az sem, hogy közülük a kalandos útjuk során hányan fognak majd az életükkel fizetni a szabadságukért. Mindenre elszántak, és jól tudják, amiről egyeseknek közülünk fogalma sincs, hogy a láncaikon kívül mást már nem veszíthetnek, tehát ők csak nyerhetnek.

A migránsok elleni küzdelemben mi magyarok viszont vesztésre állunk. Ennek egyik oka, hogy  a kormányunk, időt, energiát, s pénzt sem kímélve, ha a fene fenét eszik is, de csak azért is megvalósítjuk alapon, éles pengés drótot húzatott fel Magyarország déli határának szakaszán. Elriasztásukra határvadász-tanoncokat is kivezényeltek oda, ám mindhiába: a miniszterelnök urunk Európa megvédésére tett nemes küldetésének kísérlete fényes győzelem helyett csak rendre csúnya kudarcot vall. Sőt, lassan már oda a becsületünk is.

Az Orbán-kormány migránsokat megfékező intézkedéseit illetően ugyanis egyre többen látnak át a szitán, s ítélik el Magyarországot. A Guardian brit lap is könyörtelenül rátapintott a lényegre. Szerintük a magyarok határzára csak egy értelmetlen PR-fogás, s valójában, idézem a cikk íróját: „a kerítés inkább mentális torlaszt jelent, mint fizikai akadályt”. De megszólalt a német kancellár, Angela Merkel is, akit noha kifütyültek ugyan, mégis következetesen kiállt az elvei mellett.  Szerinte, idézem, „szégyenteljesek a menekültek elleni tiltakozások, és erőszakos cselekedetek”, majd kijelentette: „nem tűröm el a menekültek elleni gyűlöletet”!

Angela Merkel nem csak politikus, hanem érzőlelkű ember is. Ember, aki tanult a történelmi múltból, és most politikusként tanítani kényszerül bennünket. Ő, az egykori NDK polgáraként ugyanis még nem felejtette el, hogy a hatalmasok bármekkora falat is húzzanak fel a szabadságot jelentő demokrácia elé, s akárhogy őrizzék azt, mégis lesznek olyan elnyomott, ám szabadságra vágyó emberek, akik az életük kockáztatása árán is, de megkísérlik, hogy átjuthassanak a sötétségből a napos oldalra.

A németek tehát már nem csak a GDP-ben vernek ránk, hanem emberségben is.

Úgy tűnik, a német kancellár szavai némiképp valamelyest azért csak-csak hatottak a magyarokra, mert az eset után a magyar fist-lady, Lévai Anikó asszony rögvest meglátogatott egy magyar menekülttábort.  Bár a magyar médiának állítólag felsőbb utasításra ugyan szigorúan tiltva van, hogy a menekültekről szóló riportfilmjeikben gyermekeket mutogassanak, ő mégis velük fotózkodott. Vagy ez csak amolyan anyai szeretetként álcázott cinizmus volt a részéről, netán egyfajta PR-fogás, amit a férje utasítására vitt véghez? Ez a verzió sajnos szintén elképzelhető.

A pengekerítés nem megoldás a probléma kezelésére, az ugyanis egyértelműen az embercsempészek malmára hajtja a vizet. Vajon hány hazájából menekülni kényszerülő embernek kell még meghalnia ahhoz, hogy a miniszterelnök úr végre ráeszméljen arra, ha tudatosan útját állja az embertömegnek, azzal csak azt éri el, hogy ártatlan emberek halála fog száradni a lelkén?

Ezek az emberek tömegesen menekülnek el a hazájukból, és annak bizony nyomós oka van.

A Magyarországon át Európa felé tartó embertömeg nagyrészt Szíriából és Afganisztánból, kisebb részben pedig Észak-Afrikából érkezik.  Szíriában 2011 márciusa óta zajlanak véres harcok, mert a lakosság egy része fellázadt az akkor már 11 éve hatalmon lévő Bassár el-Aszad diktatúrája ellen. Kialakultak a különböző és már egymással is harcban álló csoportok. Szíriában az Al-Kaida, illetve a síita Hezbollah mellett 2014-ben létrejött az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet, akik pár hónap alatt elfoglalták a velük szomszédos és szintén polgárháborús Irakot.  Az Iszlám Állam birtokba vette a területére eső olajkutakat, majd önálló olajkereskedelembe kezdve, óriási bevételeket realizálva fejlesztette hadseregét. Az Iszlám Állam a világ legerősebb terrorszervezetévé nőtte ki magát, akinek mára gyakorlatilag olyan ellenfele sincs, amely képes lenne megfékezni.  A szélsőséges iszlamisták szunnita fegyveresei kegyetlen módon gyilkolják le az útjukba kerülő más vallású embereket: keresztényeket, síitákat, jazidiakat, koptokat, de nem kímélik az országuk helyzetét bemutató külföldi újságírókat sem. Hogy elrettentsék a világot, a kivégzéseikről felvételeket készítenek. Számtalan módját alkalmazzák az öldöklésnek. A lefejezéstől az élve temetésig, de a repertoárjuk része a keresztre feszítés, a megkövezés, és a sortüzekkel való kivégzés is. Az Iszlám Állam fegyveresei bármikor bárkit megölhetnek. Ehhez vegyük még hozzá az iszlám fundamentalizmust, akik hívei a saria középkori szokásait és előírásait követelik meg. Az iszlámot elhanyagolókat agyonlövik, a homoszexuálisokat lefejezik, a hűtlenséggel vádolt nőket pedig halálra kövezik. Mindezt rituálisan, a falu lakossága előtt. A fociért rajongó Orbán Viktor miniszterelnök urunk figyelmébe ajánlom, hogy a sariához nem méltó a focimeccsnézés sem. Volt rá példa, hogy az Iszlám Állam 13 focimeccset néző tinit géppuskázott le, mert otthonukban az Ázsia-kupa egyik mérkőzését néztek a televízióban.

Ilyen borzalmak után lehet még csodálkozni azon, hogy akik normális életre vágynak, útra kelnek? Ezek az emberek mindenre elszántak. Az életükért küzdenek, és a híres magyar pengekerítés számukra egyáltalán nem egy leküzdhetetlen akadály. Ha pedig népszerűséghajhászás okán őket is a hazájukban embereket öldöklő fanatizált terroristákhoz hasonlítják, az szerintem rájuk nézve a legnagyobb sértés, amit egy ország vezetése és politikai elitje elkövethet ellenük. Erre legfeljebb csak az öregkori szenilitás adhat az illető számára mentséget, vagy még az sem.

Le kell szögezzem, hogy szerintem nem csak mi, magyarok, de egyelőre még az egész világ is tehetetlen az un. migránsok elleni probléma okainak orvoslását illetően. Alaposan fel van adva a lecke. Egyáltalán van megoldás erre a súlyos, Európát is érintő problémára?

Véleményem szerint lenne, sőt, biztosra veszem, hogy van megoldás, csak arról a világ nagyhatalmainak vezetői egyelőre még hallgatnak. Hallgatnak, jóllehet a kérdést sokáig elodázni már nem lehet. Előbb utóbb össze kell ülnie a világ vezetőinek, és meg kell hozniuk egy olyan döntést, amely az Iszlám Állam terrorszervezet teljes felszámolását tűzi ki céljául.

Volt már erre példa a történelem során, amikor a világ nagyhatalmai közösen összefogtak egymással, hogy legyőzzék a világuralomra törő, ártatlan emberek millióit legyilkoló náci terrort. Akkor is egy eszme ellen szálltak síkra, és most sem lenne ez másként az iszlám szélsőséges fundamentalizmus totális felszámolása esetén. Mielőbb tárgyalóasztalhoz kell tehát szólítani a világ vezetőit, s mint anno a második világháború alatt tette azt Roosevelt és Sztálin, most is ugyanúgy fej-fej mellett kell harcoljon Barack Obama és Vladimír Putyin.

Egységben az erő! Javaslom, hogy hívják meg a döntéshozó tárgyalásokra a magyarok miniszterelnökét, Orbán Viktort is. Hívják meg őt, hogy a történelem során egyszer már végre Magyarország is egy jó ügyért harcolhasson.

Mint azt az írásom elején jeleztem, a migránsügy kapcsán bennem is vegyes érzelmek dúlnak, s nem tudom eldönteni, sírjak-e, vagy nevessek.  Egy biztos: amit most a magyar kormány a migránsok ellen művel, arra szalonképes szavakat csak nehezen lehet találni.

A mellékelt videó gyomrot felkavaró obszcén nyelvezete miatt, annak megtekintése hányingercsökkentő tabletta bevétele után javallott, továbbá erős idegzetű felnőttek részére és csak saját felelősségre ajánlott!  Ez lenne hát az átlagos magyar értelmi nívó? No comment!

(Ez az írásom a Kanadai Magyar HírlapMagyarország rovatában is olvasható.)

Sztálin nagyon sokáig azt az embert jelentette számomra is, aki félrevitte a Szocializmus ügyét és egy olyan rendszert vezetett be, amely sikeres volt katonailag, gazdaságilag, de letért a Marxizmus útjáról. Mindez még ennek az évnek az elején is így volt, míg néhány mondat egy blogger társunktól arra késztetett, hogy végiggondoljam újra az egészet és belássam, mennyire hiányzik Sztálin a mai világban . Sőt belássam azt is, hogy Sztálin volt az a marxista vezető, aki képes volt a Szocializmust a belső, de a külső ellenségeitől is megvédeni .Ezért tették minden hazugsággal azzá, mint ami az én gondolataimban is volt és ahogyan ma is igyekeznek mint a nagy gonoszt ábrázolni.

Sztálin pedig valóban nagy gonosz volt. A világ urai számára, akiktől elszakította a Föld egy jelentős részét, kivonta az ellenőrzésük alól és amikor mellétették az örök agyrágó férgeket, volt ereje még tőlük is megszabadulni.

Mindezt akkor érthetjük meg, ha végiggondoljuk a történelmet. A világot, az embereket mindig különböző elitek uralták. Amikor a többségben, az elnyomottakban kialakult a felismerés, hogy mindettől meg kellene szabadulni, az eliteknek mindig sikerült minden ilyen törekvést leverniük. A történelem során minden elbukott, a rabszolgalázadásoktól kezdve a paraszt- és az eretnekháborúkig. Megvesztegetéssel, demagógiával, a hatalom eszközeivel és agyrágással az elit mindig képes volt arra, hogy akár átalakulva és új demagógiával színre lépve leverje a karmából szabadulni akarókat.  A világ régen a beton feltalálása előtt be volt betonozva és a sokaknak semmi reményük nem volt arra, hogy felülkerekedjenek.

Az első olyan rendszer, amely erre képes volt és fegyveres harcban is meg tudta védeni magát, az a Szovjetunió és a Szocializmus volt. A tőkének, az elnyomóknak, a minden földet és embert gyarmatosítóknak nem sikerült  szokott módon felülkerekedniük. Köszönhető ez Leninnek és nem kevésbé Sztálinnak, aki választott nevéhez méltón verte vissza a külső és belső támadásokat is.

Volt ereje, hogy mindenféle elhajlót, akik a liberális agyrágás összes technikáját alkalmazva próbálták a hatalmat gyengíteni, eltávolítsa ennek a lehetőségnek a közeléből is. Sztálin ezzel erőssé és naggyá tette a Szovjetuniót és elzárta az útját annak, hogy az örök világ elit az árulók által kitárt kiskapukon újra beszivároghasson. Hogy ez valós veszély volt, bizonyította 1989, amikor az . árulók hatalomra kerültek és a liberalizmus szolgáiként azonnal el is árultak mindent.

Már előtte és utána is megkezdődött Sztálin rágalmazása, mindenféle áldozati számok előcitálása, hazugságok és rágalma sora. De miért?

Mert az embert, aki eddig gyakorlatilag egyedüliként képes volt arra, hogy megszorongassa a liberális világrendet, már nem tudták eltávolítani a közös emlékezetből, ezért minden lehetséges hazugsággal és váddal kellett az emlékét meggyalázni.

Két dolgot pontosan megtanít nekünk Sztálin. Az egyik az, hogy megfelelő elszántság kell ahhoz, hogy a globalista kizsákmányolókkal szemben bárki eredményes lehessen.

Nézzük csak a Syrizát, amely mint a trójai faló becstelenítette meg és árulta el egy nép kialakulni látszó hitét a szabadságkeresésben . De kihasználták és félredobták az ukránokat is, akiknél pedig a liberalizmus bűvös eszközét, a nácikat is bevetették. Benyalatták a közel-keletiekkel, hogy majd szabadok  és gazdagok lesznek és azóta szegények és páriák. Ez csak három  példa a sok közül.

A világ urai nem válogatnak az eszközökben, melyek közül amúgy is minden a tulajdonukban van és a parancsuk alatt áll.

Ezért bárkinek, aki bármilyen indíttatásból változtatni szeretne ezen - világnézetétől függetlenül- meg kell ismernie Sztálin emlékét és elszántságát, mert a globalista urak ellen sehogyan másképpen nem lehet fellépni. Csak mindenre elszántan, minden hazugságra felkészülve, minden agyrágót kiszórva az űrhulladékok mellé.

Sztálin ma is képes arra, hogy az emlékén keresztül példát adjon az első nagyon komoly harcra és eredményre a globalista diktátorok ellen és arra is, milyen az árulás folyamata, amikor a globalizmus beépített emberei veszik át az irányítást.

Minden más csak üres szöveg, mintha maga Alexis Tsipras vagy TGM írta volna.

Ebben az ügyben – bármilyen világnézetű az ember– tanulni csak Sztálintól lehet. Ha komolyan gondolja az ember, akkor kell is.

Bár az elektronikus agymosás idején – melytől én is szenvedtem – mindez nem könnyű. De érdemes.

És eljött a nap ! kurcsány elvtárs menekülteket fogadott a házába !

kurcsány ferenc és felesége titokban élelmiszert  vittek a menekülteknek a Déli pályaudvarra..   ( a Déli, be van zárva nem ?  )

A múlt héten az egyik menekülteket segítő aktivistát megkérdezte Dobrev Klára, miben tudnak még segíteni. És kiderült, az egyik családnak szüksége lenne szállásra. A házaspár persze intézkedett....

Az első éjszaka egy tíztagú szír család érkezett, másnap hat szíriai kurd menekült aludt nálunk...

- mondta a lapnak Gyurcsány, akitől megtudhattuk azt is, hogy a menekültek kapnak vacsorát, majd másnap reggelit és útravalót, sőt a ruháikat is kimossák. A menekülteknek fogalmuk sincs persze, ki a magyar jótevőjük, angolul se tudnak, kézzel-lábbal kommunikálnak Gyurcsányékkal.

Ez az ember egy földre szállt angyal, az egyik nap megeteti és megitatja a migránst, kimossa a ruháját, aztán másnap kiteszi az utcára, hogy megint éhes, és mocskos legyen...

Ha igaz ez a hír, akkor ezt respektálom kurcsányéknak, de felmentést nem adok a politikai bűnökért...

forrás:http://index.hu/belfold/2015/09/02/es_eljott_a_nap_gyurcsany_ferenc_menekulteket_fogad_be_a_hazaba/

......

„A morális érzés ma Európában épp annyira finom, kései, sokrétű, ingerlékeny, rafinált, mint amennyire a morál hozzátartozó tudománya még zsenge, kezdő, fésületlen és ügyetlen … vonzó egy ellentmondás” Mondja Nietzsche

Talán ez tragédiánk, kulcsa: egyrészről az egyén fejlett morális érzéke, másrészről a fejletlen, a tudomány által feltáratlanul hagyott, vagy teljes mélységében kikutathatatlan, hiányos morális ismeret, és az ebből fakadó bizonytalanság. Nem tudhatjuk pontosan, hogy mi a Jó, és mi a Rossz.

A bizonytalanság lehetővé teszi a manipulációt. Harcba hív. A közért való aggodalomban erkölcsi kötelességgé válik a tett. A haza, a család, az Isten védelmében vállalt tett „kötelesség” akkor is, ha önfeláldozás, de akkor is, ha háború vagy közönséges gaztett, népirtás vagy enyhébb esetben népek, rasszok lejáratása, kifosztása, üldözése.

Ma Magyarország ismét ellenségképet gyártó, intelligens bűnözők áldozata.

Patkányfogó összes művei:

Hej blogélet, hejretyutyutyu,

csinádium tarka fütty, hejretyutyutyu!

***

Ütlek borulsz, ruglak feksző,
velem többet nem köteksző.

Ez volt a tüntetés megnevezése, ami azért szerencsétlen kissé, mert ebben az országban meglehetősen kevesen értik azt, hogy ez magyarul azt jelenti: Ne az én nevemben.
És hát a hangosítás, ugye...
De ezzel aztán véget is ért kifogásaim hosszú sora, mert régen voltam ilyen jólsikerült tüntetésen.

A létszám akkora volt, hogy nem lehet párszázra lehazudni, a tömeg teljesen megtöltötte a Parlament előtti, várárokkal és tankakasztókkal védett, akadályok nélkül belőhető, könnygáz térre juttatására alkalmas esőztetőkkel díszített teret.
A létszámot úgy húsz-huszonötezerre saccoltam, de lehet, meg kellett volna kérnem a számlálásra Rákay Philipet, akkor lehet, lettünk volna akár egymillióan is...

A hangulat jó volt, a tüntetők nyugodtan vonultak végig az Alkotmány utcán.
Ez úton hívnám fel a kormány figyelmét mulasztására, a következő tüntetésen már a tótprónai és blatniczai Prónay Pálutcán szeretnék vonulni, mégiscsak jobban kifejezi a böllérbicskás hős korunk hangulatát, mint egy sohasem létezett iromány.
Provokációt se láttam, csak lelkes embereket, akik közül volt, aki felvetette, hogy be kellene menni a Parlamentbe, meglátogatni a Sejtet.
Végül mégis mindenki nyugton maradt, annak dacára, hogy az ötletet általános elismerés övezte.

A tüntetést azért rendezte a Muigration Aid, hogy felszólítsa a magyar kormány tagjait
1. a félelemgerjesztő, valódi, hosszútávú megoldást nem nyújtó látszatintézkedések megszüntetésére;
2. bárminemű embercsoport démonizálásának beszüntetésére;
3. a szabad véleménynyilvánításhoz, a szabadsághoz, az egyéni boldoguláshoz való alapvető emberi jogok tiszteletben tartására és védelmére;
4. az európai integrációs politikában való aktív nemzetközi szerepvállalásra.

Viszont örömmel nyugtáztam, hogy elkezdődött a generációváltás.
Merthogy ezidáig a tüntetéseken mindenki az osztálytársam volt, néha olyan benyomásom támadt, hogy kimenőnep van az idősek otthonában, most meg öröm volt látni a rengeteg fiatalt, a csinos nőket, a gyermekeiket cipelő-toló szülőket, a szaladgáló kisgyerekeket, az új gyenerációt.
Ők lesznek azok, akik ezt a jégből kiolvaszasztott leletet el fogják küldeni oda, ahová való, úgy látom, nem is túl sokára.
Ez a vlág sora, a generációk mennek és jönnek, és mindegyik a saját víziói szerint formálja majd az országot.
Ha szerencsénk van, akkor demokráciát álmodnak, ha nincs - és ez is benne van a pakliban - akkor visszamegy az ország a középkorba, és akik ma a menekülteket védenék, maguk is menekültek lesznek.

Ismét megjelent egy Sztálint méltató poszt a blogfelületen Sztálin emlékezete címmel. Már a címe is tévesztés lehet, hiszen nem valószínű, hogy Sztálin memóriájával lett volna baj. A cikk vélhetően arról akar szólni, hogy a szerző azzal nincs megelégedve, ahogy Sztálin emlékét ápoljuk, ezt tartja méltatlannak. Ebben lehet is némi igazság, de attól félek, a szerző nem Sztálin történelmi szerepének tárgyilagos és elfogulatlan újraértékelésére vállalkozott, hanem egyszerűen hangot adott a generalisszimuszt éltető magánvéleményének.

Megjegyzem, elég fura dolognak tartom, hogy a szerző tulajdonképpen csak alig egy éve világosodott meg a generalisszimusz történelmi nagyságát illetően, azt megelőzően saját maga is "beszopta" a Sztálinról terjesztett liberális "rágalmakat", de akkor hirtelen rájött, ha ZorróAszter nézeteinek egy részét beilleszti a saját diktatórikus világképébe, akkor koherens egészet kap. Azóta vált a szerző a sztálinizmus szószólójává a NolBlogon. Persze amiket állít, azzal nemigen van tisztában, de a lényeg az, hogy ő elhiszi, amiket propagál. Nem látja tulajdonképpen azt sem, hogy a Mesterével, ZorróAszterrel sincs szinkronban, mert a Mester a generalisszimusz "árnyalt" megítéléséről besszél, és nem a bálványozásáról.

Az eset egyébként nagyszerűen alkalmas annak szemléltetésére is, hogy a bennünk élő diktátor-hajlam hogyan keresi az önkifejezési formákat, és hogyan próbál megvalósulni. A szerző szinte keresi az ehhez való ideológiát. ZorróAszternek egyetlen jól megfogalmazott gondolata elég volt ahhoz, hogy a szerzőben felébressze a sztálinista hajlamot. Ami aztán nagy hálálkodás forrása lett a szerzőnél, hogy élete utolsó harmadára összeállt végre a személyiségéhet jól illeszkedő sztálinista világkép.

A szerző marxizmusáról

Ennyi bevezető után térnék rá a szerző cikkének bírálatára. Kezdeném azzal, hogy a cikk nem egy nagy durranás, tele van tévedésekkel. Már a legelső mondatból kiderül, hogy a szerzőnek fogalma sincs a marxizmusról, számára az csak egy mítosz. A megvilágosodása előtt ugyanis úgy vélte, hogy Sztálin "félrevitte a szocializmus ügyét", mert "letért a marxizmus útjáról". Ez a megfogalmazás üres demagógia. Jómagam úgy gondolom, hogy a sztálinizmus a marxizmus vadhajtása volt, de azt nem merném kijelenteni, hogy Sztálin nem volt marxista. Marx ugyanis nem fogalmazott meg semmilyen receptet (algoritmust) arról, hogy milyen út vezet a kommunizmusba, vagy akárcsak a szocialista társadalomba. A leninizmus volt az, amely ezt megtette olyan módon, hogy attól eltérést nem tűrt meg. Következésképpen Sztálin nem térhetett le semmiféle marxista útról. Marxnak pusztán volt egy gondolata a proletárdiktatúráról, amit ráadásul nem is fejtett ki részletesen. Marx egyetlen sort sem írt például arról, hogy a munkásosztály élcsapatának a jakobinus diktatúra módszereivel ki kell irtania a saját belső ellenzékét, és ezáltal a munkásosztállyal szemben is diktatúrát kell megvalósítania.

Hogy a generalisszimusz "letért a marxizmus útjáról", ez a megfogalmazás hűen tükrözi azt a demagógiát, ahogyan az SzK(b)P KB próbálta magyarázni a sztálinizmus bűneit az egész világ és a szocializmust építő társadalmak előtt. De az SzK(b)P KB továbbra is igényt formált a kizárólagosságra az irányításban nemcsak a Szovjetunión belül, hanem a szocialista tábor egészében. Ez egy virágnyelvben megfogalmazott frázis, amely leplezni volt hivatott a tényt, hogy Sztálin közönséges paranoiás őrült volt. Hogy is nézne ki, ha kiderülne, hogy a kommunista rendszerben ilyesmi előfordulhat.

De ebből a megfogalmazásból számomra mindössze annyi az érdekes, hogy a szerző által elsajátított marxizmus csupán egy demagóg tudásszintet tükröz, amely dogmaként kezeli a marxizmus-leninizmus téziseit.

Az elitista elméletekről

A szerző leírja, hogy "a világot, az embereket mindig különböző elitek uralták". (Kivéve amikor nem, mert pl. az ősközösségi társadalomban milyen elit volt? De ez most nem érdekes.) " Amikor a többségben, az elnyomottakban kialakult a felismerés, hogy mindettől meg kellene szabadulni, az eliteknek mindig sikerült minden ilyen törekvést leverniük." A szerző elfeledkezik arról, hogy az államszocializmusban is volt egy elit, a bolsevik párt. Nagyon sommásnak és elnagyoltnak tűnik, ahogy a szerző oda eljut, hogy ezt leírja: "Az első olyan rendszer, amely ... fegyveres harcban is meg tudta védeni magát, az a Szovjetunió és a szocializmus volt. Volt ereje, hogy mindenféle elhajlót, akik a liberális agyrágás összes technikáját alkalmazva próbálták a hatalmat gyengíteni, eltávolítsa ennek a lehetőségnek a közeléből is."

Egyszerű, mint a faék. De ki mondja meg, hogy ki az "elhajló"? Csak úgy árad a szerzőből a magabiztosság. Nem kétséges, hogy a hozzá hasonló "magabiztosak" alkotják a bolsevik elitet. Illetve a kommunista pártnak is csak egy része, egy törpe kisebbség az elit! Különben hogy volt lehetséges, hogy egy paranoiás őrült lett a párt első embere, aki "letért a marxizmus útjáról"? Csak jelzem, hogy annak idején, 2014. novemberében is ezen a kérdésen alakult ki közöttünk a nézeteltérés.

Ez a kérdés az önkényuralmi rendszerek legnagyobb rákfenéje, amire a szerző világképében ma sincs se magyarázat, se megoldási javaslat. Ne felejtsük el, hogy az ideológiai "elhajlás" a párton belüli ellenzék, a "másként gondolkodó" jellemvonása volt, amiért a legkevesebb Gulág, rosszabb esetben egy koncepciós perben halálos ítélet járt, de szokásos volt a közönséges politikai gyilkosság is! A szerző írásában egészen dicséretes dologgá nemesedett mindez.

(A Szirizát kár volt ide belekeverni. A Sziriza nem marxista párt, és nincsenek ideológiai magyarázatai sem a görög válságról. Nincsenek rendszerkritikus megoldási javaslatai sem a gazdasági-társadalmi problémákra. A kudarcának ezer oka van, de a szerző számára ez a kérdés is egyszerű, mint a faék. A szerző szerint talán azért bukásra ítélt a Sziriza, mert nincs egy Sztálinhoz fogható kaliberű vezetője?)

És most jön Sztálin emléke!

A szerző ezt írja: "Sztálin ma is képes arra, hogy az emlékén keresztül példát adjon az első nagyon komoly harcra és eredményre a globalista diktátorok ellen..." Ez totális butaság! Sztálin miatt ma az emberek elfordulnak a kommunista mozgalomtól, éppen ezért nincs is kinek példát mutatni.

"Ebben az ügyben – bármilyen világnézetű az ember – tanulni csak Sztálintól lehet." - írja a szerző. Én meg azt gondolom, hogy egy fenét! Gondolkodni az embernek saját magának kell! A mai kor emberének is! Még azt is ki kell találni, hogy milyen legyen az új marxizmus, amit Lenin és Sztálin elcsesztek! Ami lehet, hogy igaz volt a cári Oroszországban, de már nem az a mai Európában. Elképesztő ez a tömjénezés, hogy tanulni csak Sztálintól lehet! Marxtól, vagy más gondolkodótól már nem is lehet? Marx gondolkodásra tanított és nem dogmákat alkotott!

A poszt záró sora így hangzik: "Bár az elektronikus agymosás idején – melytől én is szenvedtem – mindez nem könnyű. De érdemes." Mármint Sztálintól tanulni. Nekem meg az a véleményem, hogy a bloggernek a tanuláshoz először az agymosott állapotból ki kellene nőnie! A ZorróAszter-féle befolyásoltságból is...

Bizonyítatlan téveszmék a sztálinizmusról

Hát, ez idáig nem volt egy nagy durranás, tulajdonképpen érdemi tartalom nincs benne semmi. Ha csak ennyi volna az egész poszt, bele sem kezdek ebbe a cikkbe, de a dolog itt nem ér véget, hanem folytatódik a hozzászólások között is. Csak egyetlen hozzászólásból idézek (9. Cuba Libre, 2015. 09. 02. 21:08).

"Sztálinnal nagyon igazságtalan a történelem. Két elképesztő tettet hajtott végre. Megvédte a szocializmust és megnyerte az emberiség eddigi legkomolyabb háborúját. Csak ez utóbbiért, a nácizmus legyőzéséért az emlékének is panteonban lenne a helye."

Ugyan már! Ez egy óriási tévedés és a történelem meghamisítása! Ez egyik sem Sztálin érdeme, hanem a szovjet nép hallatlan erőfeszítésének az eredménye. Nem bizonyítható az állítás, hogy Sztálin nélkül ez az eredmény nem lett volna elérhető. S ha ehhez erős kezű vezető kellett, aki nem paranoiás őrült, még az sem bizonyított, hogy Sztálin helyett ilyen nem akadt volna más! Abban pedig bizonyos vagyok, ha nincsenek a sztálinizmus bűnei, akkor a Szovjetunió kevesebb áldozatokkal élte volna túl ezt a történelmi időszakot!

Viszont a feltételezés igenis megfogalmazható, ha a Szovjetunió nem a sztálinizmust exportálja nekünk, akkor a szocializmus emberarcú lehetett volna Magyarországon is és nem bukik meg 1989-ben.

Bizonyítatlan téveszmék alapján abszolút téves dolog, értelmetlen, káros és fölösleges Sztálint dicsőíteni! A sztálinizmus még ma is a legnagyobb gátja annak, hogy a marxizmus és a kommunista mozgalom nem képesek megújulni. Aki egy önkényuralmi rendszert próbál népszerűsíteni, az valójában nem tudja, hogy mit cselekszik. Ezért vagyok kénytelen a szerző jellemvonásaiban felismerhető diktátor vonásokra is rámutatni.

Escaldes-Engordany. Andorra / Lleida

Szeged 2015. szeptember 3.

Ingyé utazom!

Már csak párat kell aludnom, és arra ébredek, hogy anyagi ellenszolgáltatás nélkül használhatom a tömegközlekedési eszközöket. Na, mondjuk, a repülésre ez nem vonatkozik, de ha Magyarország a továbbiakban is ilyen jól teljesít, ahogyan ezt az úton-útfélen látható-hallható hirdetésekből tudhatjuk, akkor ez az álom is valóra válik nemsokára. Bizony ám! Talán még én is megérem és szárnyalok majd, mint a szárnyasok, meg a gazdaság.

Illetékes helyen már jó előre megkérdeztem, hogy mit kell tennem az áhított kedvezményért. Könnyű, mint az egyszer egy. A 65. életévem betöltése utáni napon a megfelelő okmányokkal, és egy igazolványképpel meg kell jelennem egy bizonyos helyen, és ott megkapom az ingyen utazás jogát igazoló sárga színűbérletet.

Csak azt a színt, csak azt tudnám feledni! Még jó, hogy téglalap alakú az a bérlet. Ha egy kicsit több eszem lenne, írhatnék egy tanulmányt „A színek és a politika” címmel. Annyi persze nincs, de annyi talán még igen, hogy felszálljak a nyolcas trolira úgy, mint eddig, de most már ingyé (!), és irány az irány!

Méhes János

Már megint nincs fejfedő a rohadék, rasszista, cigány Orbánon!

Hogy is  lenne rajta, ha egyszer nem ismeri az európai etikettet, mert cigányok és büdös parasztok voltak az ősei, nem V. kerületi kiművelt balliba emberfők, így nem volt ki megtanítsa neki.

Szóval először is nem hajlandó regisztrálni a menedékjogkérőket, aztán pedig kényszeríti őket a regisztrációra.

Aztán nem engedi őket elutazni Németországba, majd pedig allatomosan Németországra szabadítja őket.

Mert biztos a saját zsebébe teszi a menekültekre szánt pénzeket! Meg el akarja terelni a figyelmet az... izéről, mindegy miről, a lényeg, hogy ha nem lennének menedékjogkérők, már megbukott volna.

Egyszer nem védi meg az EU  határait, máskor meg megvédi azokat - pedig mindkét magatartás de facto hétköznapi fasizmus.

Egyszer felelőtlenül vonatokra zsúfolja a tömeget (biztosan Auschwitzba készül vinni őket...), másnap nem engedi be őket a pályaudvarra, harmadnap meg ismét beengedi őket! Ez gyomorforgató. Hiszen tegnap láttam a Sky News és a CNN tudósításában, hogy a menekültkérelmezők egyetlen akadálya a nyugatra jutásban, hogy Orbán vérszomjas rendőr pribékjei nem engedik az embereket be  a pályaudvarra!

Pedig menekülttáborokba kellene vinni az embereket, azaz mégsem, mert ez de facto a náci haláltáborok újjáéledése lenne!

Egyébként meg szeptember 15-én Orbán ki fogja kiáltani a katonai diktatúrát. Ez onnan tudom, hogy a szomszéd néni mondta, szóval halálbiztos. Mindenki le lesz tartóztatva, tankok lesznek mindenhol, s állig  felfegyverzett terroristaellenes speciális egységek fogják rettegésben tartani a lakosságot.

Persze az sem kizárt, hogy a főváros át lesz helyezve Felcsútra, stadion épül a Parlament helyén, s vissza lesz fordítva a Duna folyási iránya. Miért teszi mindezt a szemét Orbán? Hát hatalomvágyból, mi más okból?

Minden kétséget kizáróan igen, de ha a magyar hivatalos álláspontot nézed, abból valami egészen más rajzolódik ki. A migráns ezek szerint valójában egy bűnöző, aki merő passzióból vágott neki a világnak, odahagyta a saját országát, minden valószínűség szerint főleg azért, mert úgy döntött, hogy a továbbiakban a kereszténység megsemmisítésének szenteli az életét. Saját hazája nincs is neki, vagy ha lakott is eddig valahol, azt előbb jól tönkretette, eldobálta a szemetet, aztán kinézte magának a civilizációt, persze nem azért, mert úgy vélte, hogy ott nyugalmas körülményekre talál, hanem mert kevesellte azt a segélyt, amit a saját országában kapott, és a németek nyakán kíván élősködni.

A migráns egy képzetlen, kultúrálatlan lény, felelőtlen, aki képes egy tranzitzónában tartani a gyerekét, ahelyett, hogy bevonulna a menekülttáborba, ahol pedig nagyszerű körülmények között várakozhatna arra, hogy elbírálják a kérelmét és meghozzák a döntést, hogy mehet Szerbiába. Erővel föl akar tolakodni a Bécsbe, Münchenbe menő vonatokra, nem képes megérteni, hogy nem engedjük. Lobogtatja a jegyét, ami persze nem jogosítja semmire. Nem fogja fel, hogy nem azért adtunk el neki 150 ezer forintért a négytagú családnak érvényes müncheni vonatjegyet, mert az őt megilleti, hanem mert annyira meg akarta venni.

A migráns háládatlan is, nemhogy örülne, amiért eltűrjük, hogy pokollá tegye az életünket, tüntet meg lármázik a Keletinél, közben még a magyar nőket is mustrálja olykor, szörnyű riadalmat keltve a békés emberekben. Veszélybe sodorja a magyar vállalkozásokat, elmondta például egy, a Keleti mellett működő cég egyik alkalmazottja, hogy bár sok külföldi ügyfelük van, mostanában inkább nem is hívják ide őket, mert ugye egy külföldi nem kíváncsi erre a népségre.

A migránst küldték, az Iszlám Állam kiképezte, hogy épüljön rá az áradatra, az USA is a háttérből szervezkedik, nem is beszélve Izraelről, aztán majd jól dörzsölik a kezeiket, amikor ez a sok muzulmán csinál itt egy kalifátust és véget vet a mi kultúránknak.

A migráns egyébként sem menekült, a menekült az nem így néz ki, az rongyokba öltözve érkezik, lehetőleg lőtt sebekkel, nincs pénze és nincs mobiltelefonja. Akik migránsnak adják ki magukat, megélhetési bevándorlók, nem kétséges.

Jobb félni, mint megijedni. Szerencsére mi résen vagyunk, majd megmutatjuk Európának, hogyan kell ezt a helyzetet kezelni. Rend lesz itt egy-kettőre, ha más országoknak megfelel a zűrzavar, hát lelkük rajta, mi visszaszerezzük a nyugalmunkat.

Bástya elvtárs, a kitiltott...

Olvastam egy érdekes posztot, amely azt boncolgatta, a többségükben muszlim menekültek miért pont a keresztény (hagyományú) Európát választják úti célnak.

http://valami.nolblog.hu/archives/2015/08/26/Miert_a_kereszteny_orszagokba/

Érdekes, elgondolkodtató, ugyanakkor mértéktartó az írás, már-már tabuként tekintett témát boncolgat. Bennem is hasonló kétségek merülnek fel, és a kommentek zömével is egyet tudok érteni. Külön tetszett, hogy a kommentek egy ilyen érzékeny témát megpendítő poszt esetében is mértéktartóak, és semmi szélsőségnek nincs jele.

Szerettem volna egyetértő kommentet írni, de hát a blog gazdája - mint kiderült - kitiltott engem, fekete listára tett, hátrányosan megkülönböztetett, ezért a kommentem elveszett.

Azért a partvonal mellől csak hozzászólnék, noha a vitakultúrának ez a kitiltásosdi szerintem nem része.

Mindehhez azt is hozzátenném, hogy - mert azért Európában már igen nagy létszámú muszlim közösségek élnek, hiszen a bevándorlás a gyarmati rendszer felbomlásával indult, tehát akadnak bőven tapasztalatok, amelyek megismétlődése nem kizárt.

Amennyire én tudom, az első generációs bevándorlókkal nagy általánosságban nem volt baj, hogy ezt a kissé szerencsétlen megfogalmazást használjam. Azonban a második-harmadik generáció - akik részben eltérő kultúrájuk, részben biológiai adottságaik miatt nem tudtak (nem akartak?) asszimilálódni, ezért a perifériára szorultak - mondjuk ki nyíltan, sok esetben kimondottan hátrányos helyzetbe kerültek -  már több gondot okoztak.

A biológiai adottságok alatt azt értem, hogy rokonaim gyermekei, akik kisgyerekként kerültek nyugatra, vagy már kint születtek - "tökéletes" britté, németté, amerikaivá, kanadaivá, ausztrállá - váltak, talán nem is tudják róluk, hogy első vagy második generációs bevándorlók. Miután külső jegyeikben nem tértek el az őshonosoktól, könnyen integrálódhattak. Magyarul elfelejtettek vagy alig makognak pár szót, stb. Nem rínak ki. Egy arab, vagy pláne egy afro-afrikai (fekete), esetleg indiai sokkal nehezebben tud(na) integrálódni, még ha a hozott kulturális normáit fel is adná. Ez viszont valamilyen gettósodáshoz vezetett, etnikai típusú balhékhoz (emlékezzünk a 2006-os párizsi balhékra), stb. Ez a forgatókönyv a mostani bevándorlók esetében sem kizárható. Még ha létszámukban elenyészőek is , de a másod- és harmadgenerációs bevándorlók között zajlik a terrorszervezetek tagtoborzása, illetve az ezt megelőző agymosás.

És lehet, hogy furcsának tűnik a másik gondolatom (is). Néhány éve Rómában élő muzulmánok tiltakoztak az ott az állami iskolákban szokásos feszületek miatt és azok eltávolítását követelték. Lehet, hogy ellentmondónak tűnik, de mint alapvetően a szekularizált állam híve, megérteném és elfogadnám, ha ezt olasz liberálisok stb. kezdeményeznék - bár nem okvetlenül régi hagyományok elvetésében - végső soron formaságokban - látom az állam és vallás szétválasztásának biztosítékát. De ugyanezt a Rómába letelepült muzulmánoktól arcpirító pofátlanságnak tartottam, és tartom.

A harmadik, ami nem tetszik nekem, hogy konzervatív, az emberi jogokat tulajdonképpen európai mértékkel nézve semmibe vevő tradíciók, vallási hagyományok kerülnek Európába, az iszlám irányzatok zöme valamilyen szinten másodrendű lénynek tekinti a nőket, többé-kevésbé elnyomja őket, és ezt összeegyeztethetetlennek tartom  az Európai értékrenddel. A nő nem szolga, nem árucikk, nem alantas lény, hanem a férfiemberrel egyenrangú EMBER - vagy talán még nála is különb.

Akárhány menekültet is fogadunk be, azért a felvilágosodásból, az európai vívmányokból, a szabadság, egyenlőség, testvériség elvéből szemernyit sem szabad engedni.

Bástya et.